Sólyom Pécsett emlékezik a kommunizmus áldozataira

2008. február 22. péntek 21:17

A kommunizmus áldozatairól szóló megemlékezéseket tartanak országszerte hétvégén és hétfőn különböző szervezetek. Az Országgyűlés 2000. június 13-i határozata alapján a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek a kommunizmus áldozataira. Sólyom László köztársasági elnök Pécsett, a Rácvárosban, a Pázmány Péter úti iskolában koszorúzza meg Kovács Béla emléktábláját.

A kommunizmus idején üldözött egyházi személyiségek elismerésére alapított Parma fidei - a hit pajzsa díjat szombaton adja Mádl Dalma, a volt államfő felesége Bálint József jezsuita szerzetesnek. A kitüntetést 2002-ben alapította Gyurkovics Tibor író és Horváth Béla akkori kisgazda parlamenti képviselő.

Vasárnap ünnepséget tartanak egyebek mellett a Pest megyei Csömörön, ahol Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke mond beszédet, hétfőn Sólyom László köztársasági elnök Pécsett vesz részt megemlékezésen.

Az elnök Pécs-rácvárosi programja

Február 25-én, hétfőn Sólyom László köztársasági elnök a Pázmány Péter Utcai Általános Iskolába érkezik, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapján felavassa Kovács Béla emlékére elhelyezett táblát, aki a Független Kisgazdapárt főtitkára volt, és 1947. február 25-én hurcolta el a szovjet megszálló hatalom.
A megemlékezés az iskola aulájában 12.00 órakor kezdődik, majd 12.50-kor az iskola főbejárata mellett kerül sor az emléktábla elhelyezésére.

A Horváth Béla kisgazda képviselő kezdeményezése alapján hozott parlamenti határozat értelmében február 25-én arra emlékeznek, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947-ben aznap tartóztatták le szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték.

Magyarországon először 1919. március 21. és augusztus 1. között volt bolsevik típusú proletárdiktatúra. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt mintegy 300 embert végeztek ki. A politikai okokból bebörtönzöttek, internáltak, túszként fogva tartottak számát 2-5 ezer főre becsülik a történészek.

A második világháború után a szovjet hadifogságba esett magyar katonák számát 400-430 ezerre teszik, további 200-220 ezer civilt pedig kényszermunkára vittek vagy internáltak.

A Rákosi-korszakban halálos ítélet okán vagy a börtönviszonyok következtében mintegy kétezren haltak meg. A polgári bíróságok ebben az időszakban 387 ezer embert ítéltek szabadságvesztésre, vagy helyeztek rendőri felügyelet alá, a rendőrség pedig 850 ezer pénzbírságot rótt ki.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után mintegy négyszáz embert végeztek ki, 16 ezret ítéltek fegyházra, 13 ezer "megbízhatatlant" internáltak.