Bevált a BCE kancellári rendszere az egyetem rektora szerint

A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) kiválóan működik a kancellári rendszer, ehhez nem kellett más, mint egy olyan kancellár, aki jó szakember, érti a dolgát, ismeri a felsőoktatást, az intézményét, és van benne együttműködési készség - mondta Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora a felsőoktatás helyzetéről rendezett budapesti konferencia megnyitóján, csütörtökön.

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK) által rendezett, Magyar felsőoktatás 2015 - Fokozatváltás, központosítás, szűkítés című konferencián a rektor hozzátette: a Corvinuson ezek a feltételek teljesültek, és azt mutatják, a rendszer működhet jól is, de a hírek szerint ez nem mindenhol van így.

Rostoványi Zsolt jelezte: korábban államtitkárok, stratégiák követték egymást, hiányzott az állandóság, amire a felsőoktatásnak szüksége lett volna. Idén azonban már ugyanaz az államtitkár, aki tavaly volt, és ugyanaz a stratégia is, "és ez már biztosít egyfajta állandóságot".

A kancellári rendszert elemző első szekció ülésén Solti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa emlékeztetett arra: az volt a cél, hogy élő, szoros kapcsolat legyen az intézmény és a fenntartó között, hogy folyamatosan nyomon lehessen követni a közpénzfelhasználás hatékonyságát és gazdaságosságát.

Kiemelte: a kancellári rendszer bevezetése óta az intézmények tartozásállománya kevesebb mint a felére csökkent, miközben a likviditási rátájuk nőtt.

Solti Péter elmondta, 2014 decemberében 13,3 milliárd forint volt a teljes állami intézményrendszer tartozásállománya, ez tavaly decemberre 5,3 milliárdra csökkent. A tartozás jelentős része a klinikával rendelkező felsőoktatási intézményeknél jelentkezik, a négy érintett intézmény összes tartozása 3,2 milliárd forint. Ezzel párhuzamosan emelkedik az intézmények készpénzkészlete: ez 88,8 milliárd forint jelenleg, egy évvel ezelőtt 63,4 milliárd forint volt.

Kitért arra is, a keletkezett tapasztalatok alapján a jövőben a kancellári kiválasztási folyamatba bekerül a Magyar Rektori Konferencia szakértője, és szeretnének bevezetni egy motivációs és értékelési rendszert a rektorra és a kancellárra, azzal a céllal, hogy erősítsék kettejük együttműködési hajlandóságát.

Mint mondta, ebben az évben többen is jelezték, hogy a rektorok "kirekesztve" érzik magukat, mert a fenntartó "többet foglalkozott" a kancellárokkal, ezért más típusú "partneri viszony" kialakítására törekednek a rektor és a fenntartó között.
Kováts Gergely, a BCE NFKK igazgatóhelyettese előadásában azt mondta, voltak korábban jól működő intézmények, ahol a kancellári rendszer problémát okozott, és voltak, ahol valóban segíthet a kancellár.

Kiemelte: a kancellári rendszer a tapasztalatok szerint érzékeny arra, hogy ki a kancellár. Felvetette, hogy több helyen a felsőoktatási intézmény eleve bizalmatlanul fogadja a kancellárt, mert nem volt szerepe a kiválasztásában, és ez a viszony megromlásához vezethet. Ezzel párhuzamosan - bár a rektor és a kancellár kölcsönösen függ egymástól - nincsenek meg a közöttük felmerülő konfliktusok kezelésének technikái.

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja nyolcadik alkalommal rendezte meg idén konferenciáját a felsőoktatás helyzetéről, koncepcionális kérdéseiről.

MTI - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt