"A kormánymegbízottak politikusok, így e körből merített a miniszter"

Július elsejétől Horváth Zoltánt nevezték ki a Baranya Megyei Kormányhivatal élére. A korábban a megyei önkormányzat elnökeként, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) területi igazgatójaként tevékenykedő politikus életébe azonban nemcsak a friss kinevezése hozott új színt, hiszen a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájában sikeresen megvédte doktori értekezését, amelyet az idősellátás finanszírozásáról írt. Interjú.

- Két hónapja alakult meg az új parlament. Elég hosszú ideig tartott, míg véglegessé vált a kormánymegbízottak névsora.
- Valóban, május 6-án alakult meg az új parlament, majd utána egy hónappal tette le esküjét az új kormány. A miniszterek ezután az államtitkáraikat, majd a helyettes államtitkárokat választották ki. A kormányzati szerkezet változásának eredményeként a megyei kormányhivatalok a Miniszterelnökség kötelékébe tartoznak immár. Lázár János miniszter javaslatára július 1-vel nevezte ki a miniszterelnök úr a kormánymegbízottakat. Az átmeneti időszakban a kormánymegbízotti feladatokat a megyei hivatalokban a főigazgatók látták el.

- Egyértelmű volt, hogy ön lesz a kormánymegbízott, vagy volt esetleg egyfajta kiválasztási folyamat?
- Normál esetben a kormánymegbízottak politikusok, ezért ebből a körből merített a miniszter, hiszen ő tett javaslatot a személyekre, róluk pedig a miniszterelnök pedig döntött. A megyében dolgozó kormánypárti képviselők közül többen sikeres polgármesterek és ősszel újból elindulnak a helyhatósági választásokon. A volt parlamenti képviselőink közül öten újból mandátumot szereztek. Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy az új kormányban Hoppál Péter államtitkári, a szintén pécsi származású Koszorús László pedig helyettes államtitkári kinevezést kapott. A jelölés során nagyon fontos volt számomra, hogy mindannyian támogatták a kormánymegbízotti kinevezésem. Ez a megbízás eddigi politikai pályafutásom legfontosabb állomása, ezért nagy megtiszteltetés, hogy dr. Hargitai János után július elsejétől kormánymegbízottként én vezethetem a Baranya Megyei Kormányhivatalt.

- Pár éve megkezdődött a közigazgatás középszintű átszervezése. Hol tart jelenleg ez a folyamat, önnek kormánymegbízottként milyen szerepe lehet?
- 2010-ben kezdődött el a közigazgatás középszintű átalakítása. Ebben az évben álltak fel a kormányhivatalok. A közigazgatási hivatal alapjain alakult meg a törzshivatal, amelyhez a megyében működő szakigazgatási szervek egy jelentős része integrálódott. Időközben újabb feladatokkal tovább bővítették a szervezetet, többek között az oktatás-igazgatással, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatással. A járások kialakulásával és a kormányablakok létrejöttével vált teljessé ez a folyamat. A szakigazgatási szervek egy része azonban jelenleg nem tartozik a kormányhivatal égisze alá, így például a környezetvédelmi és vízügyi hatóság, vagy a bányakapitányság. Az elkövetkező időszak fontos kérdése hogy ezek a szervezetek is a kormányhivatalok rendszerében tevékenykednek -e majd tovább vagy. Fontos változás - s ez már meg is történt -, hogy a kormányhivatalok felügyelete a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból átkerültek a Miniszterelnökséghez.

- A kormány kiemelt területként kezeli a fejlesztéspolitikát. Baranyában milyen intézkedések várhatók ezzel kapcsolatban?
- A Miniszterelnökséghez tartozik az európai uniós támogatások, fejlesztések koordinációja, valamint az agrártárcától ide kerülő vidékfejlesztés is. A területi fejlesztéspolitika területén már történt egy fontos változás, hiszen a megyei önkormányzatok tervezik és majd bonyolítják a pályázatokat a Területi Operatív Programok (TOP) keretében. Ez Baranya megyében, a járásokkal és Péccsel együtt több tíz milliárd forintos fejlesztési forrást jelent az elkövetkező hét esztendőben. A fejlesztési programok közül a humánerőforrás-, a gazdasági- és a vidékfejlesztési programok ez év végén megnyíló pályázati kiírási újabb beruházásokat és munkahelyeket teremthetnek a megyében. Hogy a kormányhivataloknak lesz-e ebben a folyamatban bármilyen szerepe az szintén az elkövetkező időszak kérdése.

- Apropó, megyei önkormányzat. Milyen együttműködés körvonalazódhat a megyei vezetéssel?
- Normál esetben a kormányhivatal továbbra is a törvényességi felügyeletet gyakorolja az összes önkormányzat, így a megyei önkormányzat felett is. Ha a fejlesztéspolitika oldalán lesz bármilyen típusú feladat, amit a kormányhivatalnak kell ellátnia, akkor természetesen lesz kapcsolat a két szerv között. Ez nem lenne „testidegen" számomra, hiszen korábban a megyei önkormányzat elnökeként is dolgoztam. Emellett figyelembe kell venni, hogy az állam a kórházak, az oktatási és szociális intézmények világát már fenntartóként működteti. Felmerül, hogy ezek fenntartásában is lesz-e valamilyen szerepe a kormányhivataloknak. Ezeknek az intézményeknek az életében a működés-engedélyező hatósági funkciók révén azért - az ÁNTSZ-en, a Szociális és Gyámhivatalon keresztül - már részt veszünk.

- Az állampolgárok mit érzékelhetnek a mindennapokban a közigazgatás átalakításából? Mennyire vesz részt a hivatal a polgárok életében?
- Állampolgárként én is igénybe veszem a kormányhivatal szerveinek szolgáltatásait. Érdemi változás zajlott ezen a területen, hiszen ha az okmányirodák régi funkcióját nézzük, a kormányablakokban sokkal több mindent tudunk elintézni hosszabb nyitva tartás mellett. Ez az úgynevezett egykapus ügyintézési mechanizmus. Az itt elérhető szolgáltatások körét jó lenne majd tovább bővíteni, hiszen vannak olyan ügyek, amelyeket jelenleg még nem lehet a kormányablakokban elintézni. Fontos fejlesztések és beruházások zajlanak, hogy a szolgáltatások minden járásban elérhetők legyenek, sőt, vannak olyan, nem járási székhelyű települések is, ahol egy-egy kirendeltség formájában érhetők el a szolgáltatások. Sőt, az ügysegédi rendszeren keresztül már a legkisebb településeken is jelen vagyunk. Az elmúlt időszakban tehát már megtörténtek az érdemi változások, ám várható, hogy ezek finomhangolása, a szolgáltatások bővülése, komfortosabbá tétele megtörténik majd. A járási rendszer további megerősítése számomra egy nagyon fontos cél.

- Pécsen számos, ilyen-olyan okokból félbemaradt beruházás nyomaival találkozhatunk. Mit tehet a hivatal, hogy minél előbb eltűnjenek a városképet is igencsak elcsúfító, elhanyagolt épületmaradványok és területek?
- Az építési hatóság oldaláról lehet ezeket a problémákat megoldani. Végig fogjuk nézni, hogy milyen eszközeink vannak ezen beruházásokkal kapcsolatban. Meg kell vizsgálni és végig kell vinnünk például a FEMA ügyét is.

- Mi a helyzet az elképzelések szerint Baranya megyét is átszelő Déli Áramlat kapcsán? Milyen fejleményekről tud beszámolni?
- Elődöm, Hargitai János végezte kinevezett kormánybiztosként a Déli Áramlat teljes magyarországi szakaszának előkészítéséhez kapcsolódó közigazgatási ügyek koordinációját. Ennek kapcsán volt némi pluszfunkció a kormányhivatalban, vélelmezem, hogy ezek a funkciók nálunk maradnak.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva