Immár tizedik alkalommal adták át hétfőn este a Székesegyházban a Tüke-Díjat. A szavazatok alapján a kuratórium a civil elismerést dr. Romváry Ferenc művészettörténésznek ítélte oda.

A Tüke-Díj ünnepségén ezúttal hat Jubileumi Emlékérmeket is kiosztottak.

Az emlékérem díjazottjai:

Bertók László Kossuth-díjas költő,
Bánky József zongoraművész, nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár,
Ivasivka Mátyás tanár, zenepedagógus, karnagy,
Dr. Kollár Lajos érsebész professzor,
Maszler József, a Tettye étterem vezetője, valamint
néhai Märcz Róbert testnevelő tanár, sporttörténész.

NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT:

A Tüke-Díj laudációjában elhangzott, hogy az idei kitüntetett, dr. Romváry Ferenc 1934-ben született Esztergomban. 1958 és 1963 között végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, művészettörténet, magyar, pedagógia-pszichológia szakon. 1981-ben summa cum laude doktorált muzeológia, újkori művészettörténet témában.

1963 óta volt a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársa, 1969-től osztályvezetője. 1995-től szellemi szabadfoglalkozású, 1994 és 1998 között egy cikluson keresztül önkormányzati képviselő is volt.

1994-96-ban az ‘56-os Emlékmű Felállításáért Alapítvány, valamint 1998 és 2002 között az Emlékművek és Szobrok Felújításáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 1998-tól máig a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pécsi Szemle várostörténeti folyóirat alapító főszerkesztője. A 2010-ben elkészült kétkötetes Pécs Lexikon főszerkesztője.

Pécs város művészeti és képzőművészeti életében munkássága fél évszázadon keresztül jelentős, elismerésre méltó lenyomatot hagyott. Kiemelkedő az a tevékenysége, amelynek során másokkal együtt létrehozta az ország legjelentősebb, a 20. századi magyar művészet teljes keresztmetszetét adó, nemzetközi ismertségű, páratlan vidéki képzőművészeti gyűjteményét a pécsi Modern Magyar Képtárban.

Jelentős szerepe volt a Zsolnay-gyűjtemény megtartásában, a gyár tízezres kerámiaraktárának és adattárának rendszerezésében, szakszerű, belső múzeumi rendjének kialakításában. Kitartó munkájára szükség volt ahhoz is, hogy elkészülhessen könyv formájában a fél évszázados Zsolnay-örökség is.

Értékes munkát végzett, melynek során a Káptalan utcában, a kanonoki épületek közvetlen, múzeum céljára történő felújításával párhuzamosan létrejöhetett az ún. „múzeumutca", a már meglévő, Zsolnay Múzeum köré csoportosítva a többi, rendkívül nagynevű múzeumot. Sokrétű tevékenységét jelzi Pécsett a Szerecsen Múzeumpatika és a Sportmúzeum szakmai rendezése.

Pécs városán kívül is elismerést érdemel szakmai tevékenysége, mely Siklóson, Pakson, Luzsokon egyaránt jelzi művészeti elhivatottságát.

1967-90 között az országos kisplasztikai- és az országos kerámia biennálék egyik aktív szervezője és rendezője, a forrásértékű katalógusok szerkesztője, valamint az ország legjelentősebb modern kerámiagyűjteményének létrehozója.

1991-95 között a Csontváry-életmű miniszteri biztosa, a teljes életmű restaurálásának felelős irányítója, 2004-2005-ben a Pécsett, Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, majd Stockholmban, Rotterdamban és Münchenben bemutatott gyűjteményes Csontváry-kiállítás rendezője, az önálló svéd, holland és német nyelvű Csontváry-katalógus szerzője és szerkesztője. Mintegy 100 jelentős hazai és külföldi kiállítás szervezője és rendezője. Gazdag publikációs tevékenységét jelzi számos könyv, önálló magyar és idegen nyelvű kiadvány, monográfia, album, amelyek több kiadó gondozásában jelentek meg.

1980 óta tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, valamint a Művészeti Alapnak, majd jogutódjának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1989-1994 között a szociális bizottság tagja, majd a felügyelő bizottság elnöke 1994 és 1999 között. 1988-tól a Paksi Képtár Egyesület elnöke, a Hopp-Halász Alapítvány elnöke.

Korábbi elismerései:
1970-ben Szocialista Kultúráért érem,
1994-ben Pro Civitate Pécs,
1996-ban Munkácsy-díj.

(A cikk kommentálhatóságának lehetőségét kénytelenek voltunk megszüntetni - a szerk.)

Fotó: Dittrich Éva