Meddig van értelme költeni Pogányra?

Mint azt Varga Péter, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (PVV), s a leendő törzsház első embere lapunknak elmondta, már megtartották a bevonás folyamatával kapcsolatos első taggyűlést a társaságnál. Ezt követően indulhat meg a tulajdonrész PVV Zrt.-be történő apportálása, majd pedig a jogokat, és hatásköröket tisztázandó új alapító okiratot készítenek.

A vezérigazgató elmondta: mind a repteret működtető társaság, mind a fejlesztési kft. városi tulajdonrészét a holding részévé teszik. Arról azonban, hogy például a munkáltatói jogok felett ki rendelkezhet, még nem állapodtak meg. Nyilvánvaló, véli, hogy a város közgyűlésének is marad hatásköre, de a holding vezérigazgatósága jelentősebb súlyt kap majd a társaságokkal kapcsolatos döntésekben.

„A működést illetően megvizsgáljuk majd, mit lehet tenni a hatékonyság növelése érdekében, s ebben több minden is benne lehet" - felelte Varga azt firtató kérdésünkre, hogy várható-e gyökeres változás a reptér életében a holdingba szervezés után.

A vélemények mindenesetre megoszlanak abban a tekintetben, hogy jelenleg mire is alkalmas a helyi airport. Ellenzéki hangok szerint megépítése nem volt egyéb mint felesleges presztízsberuházás, a városvezetés szerint ugyanakkor ígéretes jövő elé nézhet a létesítmény. Már amennyiben fejlesztik a későbbiekben. Abban mindenesetre egyetértés van, hogy - működését és lehetőségeit tekintve - jelenlegi formájában nem tudja beváltani az átadásakor hozzáfűzött reményeket.

A kérdést pedig jó lenne mielőbb tisztázni, hiszen a pogányi repülőtér fenntartása és működtetése évente mintegy százötvenmillió forintot emészt fel. A huszonnégy órás nyitva tartás miatt negyven dolgozót kell foglalkoztatni, így a személyi jellegű ráfordítások kapásból százmilliós tételt jelentenek. Bár saját bevételét a tavalyi üzleti terv évi 36 millió forintra tette, így is százhúsz milliós külső, azaz önkormányzati segítségre szorult a társaság.

Hogy meddig kell eltartani a repteret? Ács Gyula a működtető cég igazgatója már megválasztásakor óva intett mindenkit: a kezdeti időszakban, főként mert a beruházások is ekkor zajlanak, semmiképpen sem lehet profitot remélni a vállalkozástól. Optimista becslések szerint is legalább 2014-ig kell várni arra, hogy külső támogatás nélkül működhessen az airport, s ebben a kalkulációban még a mai rövid kifutóval számoltak.

Egy hosszabb kifutó - amely a már meglévő szerkezet megerősítésével és az összes ezzel járó egyéb beruházással együtt hárommilliárdba kerül - a fenntartási és működési költségeket is látványosan megdobhatja. Ebben az esetben pedig könnyen lehet, hogy nem a tervezett nyolc évig, hanem még sokkal tovább mankóra lesz szüksége a létesítménynek.

Tóth Bertalan alpolgármester lapunk kérdésére elmondta, a százmillió forintból jelenleg készülő megvalósíthatósági tanulmány sok kérdésre választ adhat.

"Az az érdekünk, hogy idővel önfenntartóvá váljon a reptér. Ha azonban látványos fejlődésnek indul, a helyi gazdaságban mögöttes hasznot hoz, Pécsre jóval több turista érkezik általa, akkor a hosszan tartó támogatást sem tartom kizártnak". Példaként elmondta, a regionális repterek szerte Európában kapnak támogatást, ugyanakkor a gazdaságban kitapintható hasznot is hoznak az érintett térségeknek. Ha ez így lesz Pécsett is, ha Tóthon múlik, segíteni fog az önkormányzat.

K. Z. - Fotó: Dittrich Éva