Reptér: menekülnek a befektetők?

Eddig összesen négymilliárd fejlesztési- és évi százötvenmillió forintos működési költségterhet jelentett a város számára a pogányi légikikötő. Az önkormányzat ugyan hasznosítaná a repteret, de egyelőre senki nem akarja beletenni pénzét a létesítménybe - Pécs így valószínűleg a kifutópályát is önerőből hosszabbítja meg és fel kell vállalnia az évi százmilliós működési veszteségeket is...

Mint korábban megírtuk, a többmilliárdos beruházással megvalósult reptér eladását vagy bérbe adását támogatná a pécsi városvezetés. Az ügylet - amelyről információink szerint jelenleg is tárgyalásokat folytatnak különböző invesztotokkal - célja nem lenne más, mint hogy városi milliárdok nélkül landolhassanak 2010-re a 150-200 főt befogadni képes gépek is Pogányban, s ezzel valóban beágyazódhasson az airport az európai vérkeringésbe.

Értesüléseink szerint azonban mindez szinte lehetetlennek tetszik, hiszen a befektetőknek nem fűlik foguk a létesítmény megvételéhez, a pályahosszabbítás hárommilliárd forintos költségeit pedig végképp nem vállalják. Érdeklődőből ugyan több is akadt már, de tudomásunk szerint többségük komolytalan ajánlatokkal állt elő.

Az egyik tőkés csoport ellenben komoly szándékkal érkezett Pécsre: a vállalkozók megvették volna a létesítményt, megvalósították volna a fejlesztéseket, s komplex, jól végiggondolt turisztikai csomagot hoztak volna létre mind a beérkező, mind a kiutazó turisták számára.

A társaság azonban számolt is, így - mivel a megtérülést lehetetlennek látta - vette a kalapját és nem kért az üzletből. Tudomásunk szerint többfajta számítást is elvégeztettek reptérüzemeltetési tapasztalatokkal rendelkező teamekkel, a tanulmányok azonban arról győzték meg őket, hogy belátható időn belül Pécsett nem lehet nyereséges légikikötőt üzemeltetni. Legalábbis e számítások szerint.

Ács Gyula a repteret működtető társaság igazgatója lapunknak megerősítette a hírt: „valóban volt egy komoly érdeklődő, ám - ezt hangsúlyozom - csak befektetői oldalról nem tartotta jó üzletnek a repteret, ami nem jelenti azt, hogy nem tudta volna nyereségesen működtetni azt".

Az igazgató szerint a repülőtér nem az az üzleti kategória, amelyből néhány év alatt visszatérül a befektetett tőke, pláne nem milliárdos nagyságrendben. „A nyereséges működtetés elérése nyolc évet emészt fel, így a milliárdok megtérülése nagyon sok időbe kerül - mondja Ács, majd hozzáteszi: jövőre húszmillió forinttal kisebb városi támogatást kell már csak igényelniük, s reményei szerint pár éven belül már nem is lesz szükség ilyesmire". Ehhez azonban először költeni kell...

A város tehát valószínűleg saját erőből lesz kénytelen végrehajtani a fejlesztéseket, amelynek legutóbbi lépéseként felújítottak két, repülők és földi kiszolgáló járművek tárolására szolgáló hangárt, megkezdték a helyi repülős klub bázisának kivitelezési munkálatait, továbbá több, a téli üzemet biztosító eszközt vásároltak - összesen nyolcszázmillió forintért.

Ács Gyula utalt rá: a kifutópálya meghosszabbításának előkészülete a közgyűlés nemrégiben hozott döntése után megindulhat, s a teljes beruházásra 2009 végéig mintegy nettó 2,5 milliárd forintot kell költeni. A forráshoz az önkormányzat egy tízmilliárdos EIB hitelből juthat hozzá, hiszen a keretben 3,21 milliárd forintot a reptérfejlesztésre már korábban elkülönítettek. Befektető híján pedig szinte előre borítékolható, hogy - ha lesz fejlesztés - az csakis ezen a módon valósulhat meg.

Már csak az a kérdés, megéri-e több mint hétmilliárdot reptérfejlesztésre költeni Pécsett? A régiós verseny ugyanis nagy lesz: a közeljövőben ugyanis a sikeres sármelléki airport mellett megjelenhet a kaposvári is.

A somogyi megyeszékhelytől kőhajításnyira fekvő Taszáron ugyanis már jelenleg is rendelkezésre áll a nagy gépek fogadására alkalmas kifutópálya, s Szita Károly polgármester feltett szándéka, hogy a kiszolgáló létesítmények is megvalósuljanak a következő években.

Korb Zoltán