Szembenézés: túlméretes intézmények, hibás vagyongazdálkodás, rossz döntések

Negyvenöt oldalas, az általa vezetett tényfeltáró bizottság megállapításait tartalmazó jelentést adott át csütörtökön Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének. A bizottság arra kereste a választ, milyen okok vezettek Pécs jelenlegi helyzetéhez. A képviselő szerint többek között a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a vagyonnal való nem megfelelő gazdálkodás, rossz döntések, a túlméretezett intézmények együttesen okozták, hogy a város költségvetése a mai napig nem nullszaldós.
 

Nyolc hónap elteltével befejezte munkáját a Hoppál Péter által vezetett tényfeltáró bizottság, amelynek az volt a feladata, derítse ki, milyen okok vezettek Pécs jelenlegi helyzetéhez.

A külső szakértőkből álló testület - amint a képviselő a csütörtöki közgyűlésen elmondott beszámolójából kiderült - 2863 oldalnyi dokumentumot vizsgált át, s egy 45 oldalas jelentésben foglalta össze megállapításait.  

Ezekről szólva Hoppál Péter kifejtette, Pécs volt az egyik legnagyobb vesztese a rendszerváltás utáni nehézipari leépítésnek, és szinte folyamatosan tíz év hátrányban volt más városokkal szemben. Ennek okaként említette a délszláv háborúkat, az államtól érkező, egyre csökkenő támogatásokat, a csak lassan emelkedő helyiadó-bevételeket, a csak nagy sokára megépült autópályát. Mindemellett rossz döntések is befolyásolták a múltban máig hatóan a város helyzetét: az átadásakor szinte észrevehetetlen méretű ipari parkot, a repteret, ami "van is, meg nincs is", de legalább jó sokba került.

Ezek közé sorolta a régi parkolási rendszert, a síkosságmentést, amikor akkor is fizetett érte a város, amikor nem is esett a hó, a jutalombotrányt. Kifejtette, megállapításuk szerint vagyonnal sem megfelelően gazdálkodtak, lásd  a Zsolnay Porcelánmanufaktúra körülötti tulajdonosváltásait, a kiszervezett buszokat, majd az emiatt felvett hiteleket.

Hoppál Péter hangsúlyozta, bár az EKF-et megérdemelte a város, azonban a felépült kulturális intézmények állami segítség nélkül fenntarthatatlanok.

Arról is szólt, hogy a sportfinanszírozással messze a kötelező feladaton felül vállal terheket az önkormányzat.

Megemlítette azt is, nagyítóval sem találtak olyan programot, együttműködést, amivel a Pécsi Tudományegyetem hozzájárul volna Pécs felemelkedéséhez. Mindazonáltal a Modern Városok Programból 24 milliárdot az egyetemnek engedett át a város, ezzel is azt mutatták, hogy a város és a térség katalizálásában szerepet szánnak a PTE-nek.

A városi cégek helyzete kapcsán Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogyadósságukat 2014-ben nem konszolidálta az állam - ez a mai napig 10-12 milliárd forintos hitelállományt jelent.

Végül azzal zárta, hogy 1990 és 2018 közt az állami bevételek folyamatos csökkenése, a városi cégek hitelei és az intézményrendszer fenntartása együttesen okozták azt, hogy napjainkban sem lehet a város költségvetése nullás.

M. B. - Fotó: D. É.