Még sosem buktunk az észak-írek ellen

2008. november 19. szerda 10:32

Kevés olyan európai válogatott van, amelyről elmondható, hogy a magyar nemzeti tizenegy 100 százalékos mérleggel rendelkezik ellene, de Észak-Írország ezen országok közé tartozik.

Észak-Írország - Magyarország, Belfast, 20.45

Remélhetőleg ez a hibátlan mérleg szerdán este sem módosul, amikor Erwin Koeman csapata Belfastban lép pályára, de ellenfelünk a legutóbbi Eb-selejtezők során bizonyította, hogy a legjobb válogatottak ellen is képes jó eredményre - főleg hazai pályán.

Egyetlen vb-selejtező (Csehország San Marinót fogadja) mellett a barátságos futballszerdán olyan csúcsrangadókat is találhatunk, mint a német-angol vagy a brazil-portugál találkozó. A magyar együttessel egy selejtezőcsoportban lévő gárdák közül Svédország Hollandia ellen játszik, Dánia Walesszel mérkőzik, Málta Izlandot fogadja, Albánia pedig Azerbajdzsánba látogat.

Az északír-magyar párharcnak nincsen komoly hagyománya, a két gárda eddigi három mérkőzéséből kettőre az 1990-es világbajnokságot megelőző selejtezősorozatban került sor. Először Budapesten találkozott a két válogatott 1988. október 19-én, és bár Mezey György legénysége végig mezőnyfölényben játszott, a győztes találatot csak a csereként beállt Vincze István révén tudta megszerezni a 85. percben.

A visszavágóra alig egy évvel később került sor, de akkor már - magyar szokás szerint - más ült nemzeti tizenegyünk kispadján. A szövetségi kapitány az idő tájt Bicskei Bertalan volt, aki szép emlékeket őrizhet a belfasti Windsor Parkról, mert csapatunk némi meglepetésre újra nyerni tudott (2-1).

A magyar gárda góljait akkor Kovács Kálmán és Bognár György szerezték. Tizenegy évvel később, 2000-ben megint Bicskei Bertalan irányította a magyar csapatot, amely barátságos mérkőzésen Horváth Ferenc találatával 1-0-ra nyert Belfastban.

Az Ír Labdarúgó Szövetség (Irish Football Association, IFA) még 1880-ban jött létre Nagy-Britannián belül, és amikor Írország megszerezte függetlenségét, akkor ugyanezen a néven működött tovább, ám gyakorlatilag már csak Észak-Írország labdarúgásával foglalkozott.

Az önálló Írország sportági szövetségét Football Association of Irelandnek (FAI) hívják, ami tulajdonképpen szintén Ír Labdarúgó Szövetséget jelent. 1929-től kezdve egészen 1954-ig tehát két válogatott is Írország név alatt szerepelt, csupán az angol nyelvterületen volt megkülönböztetés Ireland (a tulajdonképpeni Észak-Írország) és Republic of Ireland (a mai Írország) között. A FIFA 1954-ben aztán megunta ezt az áldatlan állapotot, és a hivatalos elnevezésben Irelandből ekkor lett Northern Ireland, vagyis magyarul Észak-Írország.

Az észak-írek a legtöbb válogatott meccsüket természetesen a többi brit csapattal vívták, főleg a sokáig megrendezett brit kupa keretében. A válogatott egyik legfényesebb időszaka az ötvenes évekre tehető, amikor is 1956 és 1959 között négyszer is megnyerte az ominózus trófeát, 1957-ben ráadásul úgy, hogy a Wembleyben 4-0-ra legyőzte Angliát.

A legendás nemzeti tizenegy Peter Doherty vezetésével kijutott az 1958-as világbajnokságra is - pedig a selejtezők során Olaszország is ellenfél volt -, ahol a negyeddöntőben csak a későbbi bronzérmes Franciaország állította meg. A hatvanas és a hetvenes években kevesebb babér termett az északírek számára, pedig minden idők legjobb északír játékosa is ekkor kergette a labdát. A Manchester United aranylabdás futballistájáról, George Bestről van szó, aki 1964 és 1978 között összesen 37 alkalommal húzta fel a címeres mezt.

Érdekes módon az északírek csillaga akkor ragyogott fel megint, amikor Best már nem szerepelt a válogatottban. A nyolcvanas évek elején válogatottjuk az 1982-es és az 1986-os világbajnokságra is kijutott, és a spanyolországi mundiálon nem is szerepelt rosszul.

Az első ízben 24 gárda részvételével megrendezett vébén bejutott a legjobb 16 közé, ahol ismét a későbbi bronzérmes franciák állták útját. A négy évvel későbbi viadalon már nem sikerült továbbjutniuk a csoportból Billy Bingham tanítványainak. Ebben az időben a csapat sztárjai Norman Whiteside, Pat Jennings és Sam McIllroy voltak.

Whiteside arról nevezetes, hogy egészen 1998-ig ő volt a legfiatalabb labdarúgó, aki világbajnokságon pályára lépett, a kapus Jennings jelenleg is tartja az északír válogatottsági rekordot 119 szerepléssel, McIllroy pedig sokáig a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya volt - például a legutóbbi Magyarország elleni találkozó idején is.

Akkor egyébként az északír válogatott története egyik mélypontját élte, tíz egymást követő mérkőzésen keresztül képtelen volt gólt szerezni, ami negatív világrekordot jelentett. A hullámvölgyet azonban váratlan felemelkedés követte, hiszen a McIllroyt követő mesterrel, Lawrie Sanchezzel nem csak a góltalansági sorozat szakadt meg, hanem az északírek váratlan jó eredményeket értek el: a 2006-os vb selejtezői során otthon legyőzték Angliát, a legutóbbi Eb kvalifikációs sorozatában pedig sokáig vezették csoportjukat.

Mindez elsősorban kiváló otthoni szereplésüknek volt köszönhető, a Windsor Parkban ugyanis nem veszítettek pontot (legyőzték Spanyolországot, Svédországot és Dániát is), illetve csatáruk, David Healy bombaformájának, ő ugyanis egymaga 13 találatot ért el, és ezzel az Eb-selejtezők gólkirálya lett.

Hogy az északírek mégsem jutottak ki a kontinensviadalra, az sokak szerint annak tudható be, hogy a szövetségi kapitányt, Lawrie Sanchezt menet közben elcsábította a Fulham, így a selejtezőket már Nigel Worthingtonnal a kispadon fejezték be.

Ez egyébként tipikusan az az eset volt, amikor egyik fél sem járt jól: Sanchezt pár hónap után kirúgták a Fulhamtől a gyenge eredmények miatt, az északír válogatott pedig az új trénerrel már korántsem szerepel olyan jól. Eddigi négy selejtezője közül csak egyet nyert meg a csapat, de a San Marino elleni 4-0-s diadal kötelező feladat volt - viszont kikapott Szlovákiában és Szlovéniában is, otthon pedig csak egy gól nélküli döntetlent játszott Csehországgal.

A magyarok ellen ráadásul a védelem rendkívül tartalékos lesz, hiszen három hátvéd is kénytelen volt lemondani a szereplést, márpedig Aaron Hughes, Gareth McAuley és George McCartney a legutóbbi három selejtezőn egyaránt kezdő volt. A hátsó alakzatban így fontos szerep jut majd a Manchester United fiatal focistájának, Jonathan Evansnek, aki ebben a szezonban már a MU-ban is egyre több szerepet kap.

A középpályán, illetve a csatársorban már nincsenek ilyen problémái a mesternek, ebben a két csapatrészben mindegyik standard játékosa a rendelkezésére áll, így az a Keith Gillespie és Healy is, akik már a két ország nyolc évvel ezelőtti összecsapásán is pályára léptek - nálunk ugyanezt Dárdai Pál mondhatja el magáról. Healy egyébként az északír válogatott történetének legeredményesebb focistája a maga 34 góljával, Gillespie pedig a negyedik helyen áll a válogatottsági örökranglistán - ő még 1994-ben debütált a címeres mezben.


Barátságos fuballszerda - kevés sztárral

Egyetlen vb-selejtező mellett (Csehország San Marinót fogadja) közel negyedszáz olyan barátságos mérkőzésre kerül sor szerdán, amelyen legalább egy európai válogatott is szerepel, és a programban olyan csúcsrangadókat is találhatunk, mint a német-angol vagy a brazil-portugál találkozó. A magyar együttessel egy selejtezőcsoportban lévő gárdák közül Svédország Hollandia ellen játszik, Dánia Walesszel mérkőzik, Málta Izlandot fogadja, Albánia pedig Azerbajdzsánba látogat.

Németország és Anglia nemzeti tizenegyei a futballpályán nagy riválisnak számítanak, és a két együttes közös múltja bővelkedik emlékezetes találkozókban. A németek második hivatalos válogatott meccsüket Anglia ellen vívták még 1909-ben, és azóta a két együttes már 30 alkalommal találkozott: akadt ezek között vb-negyeddöntő, -elődöntő és -döntő, Eb-elődöntő, Eb- és vb-selejtező, és felsorolni sem lehet, hogy ezen mérkőzéseken mennyi olyan esemény történt, amely a sportág legemlékezetesebb történései közé sorolható.

A két válogatott legutóbb 2007 augusztusában találkozott egymással, akkor szintén barátságos mérkőzésen Londonban a németek nyertek 2-1-re. Akkor még Steve McClaren ült a háromoroszlánosok kispadján, azóta viszont Fabio Capello irányítja az angolokat, és az olasz mester a mostani, berlini mérkőzés előtt is hozott néhány váratlan döntést.

Nem küldött meghívót például David Beckhamnek vagy éppen Michael Owennek, viszont behívta a keretbe a másodosztályú Wolverhampton Wanderers védőjét, Michael Mancienne-t, akit a Chelsea FC adott kölcsön a Farkasoknak, és eddig alapembernek számított az U21-es csapatban.

Capello szívesen játszatta volna a mérkőzésen Rio Ferdinandot, Wayne Rooneyt, Steven Gerrardot vagy éppen Frank Lampardot, ők azonban sérülés miatt nem játszhatnak. Igaz, a másik oldalon is akadnak neves hiányzók, elvégre Joachim Löwnek nélkülöznie kell Michael Ballackot és Philipp Lahmot, akik pedig klubcsapatuk hét végi bajnokiján egyaránt pályára léptek.

Löw nem küldött meghívót Torsten Fringsnek sem, viszont három újoncot is avathat, hiszen együtt készül a csapattal a VfL Wolfsburg focistája, Marcel Schäfer, illetve a TSG Hoffenheim két labdarúgója, Marvin Compper és Tobias Weis is, akik eddig még nem húzhatták fel a címeres mezt.

A brazil-portugál párviadal is jelentős múlttal rendelkezik, a két válogatottnak ez lesz a 18. találkozója, és a meccs inkább a selecao számára fontos. A brazilok ugyanis több mint hat év után először játszanak hazai pályán európai válogatottal, ezt megelőzően utoljára 2002 márciusában léptek pályára otthon az öreg kontinensről érkező együttes ellen - akkor Jugoszlávia volt az ellenfél.

Ennél is fontosabb azonban, hogy Brazília legutóbbi három hazai mérkőzésén (mindegyik vb-selejtező volt!) még csak gólt sem tudott szerezni, és Dunga alatt egyre forróbb a kispad. A szakember abban bízhat, hogy a portugálok nem csak a védekezéssel törődnek majd, ami akár vissza is üthet a hazaiak számára, elvégre a portugáloknál olyan klasszisok játszanak majd, mint Deco, Cristiano Ronaldo vagy éppen Simao Sabrosa. Portugália válogatottja 1989 óta nem kapott ki Brazíliától, és a két együttes legutóbbi két találkozóját egyaránt megnyerte.

A futballvilág nagy része szerda este Glasgow-ra, a Hampden Parkra figyel majd, ahol Argentína válogatottja játszik Skócia ellen - és az albiceleste kispadján ezen a találkozón debütál a frissen kinevezett Diego Maradona. Az egykori világklasszis játékosként szintén a skótok ellen debütált a nemzeti tizenegyben 1979 februárjában, és akkor a másik csapatban futballozott az a George Burley, aki most Skócia válogatottját irányítja, míg pályaedzője, Terry Butcher tagja volt az 1986-os vébén Maradona által szinte egyedül legyőzött angol válogatottnak.

A hírek szerint Butcher azóta sem bocsátotta meg Diegónak az emlékezetes kézzel ütött gólját... Ezek mellett szinte eltörpül, hogy azért várhatóan a pályán is történnek majd események, nagy kérdés például, hogy az argentinok mire mennek majd két kulcsemberük, Lionel Messi és Juan Román Riquelme nélkül.

November 19. ugyan a FIFA által hivatalosan kijelölt meccsnapnak számít a válogatottak számára, de a sztárok nagy része kihagyja majd hazája barátságos mérkőzését - vagy sérülés miatt, vagy pedig azért, mert a szövetségi kapitány úgy ítélte meg, hogy a klubokkal való békés viszony kedvéért nem hívja meg az adott focistát két bajnoki forduló között.

Ez utóbbira példa a már említett Messi mellett a svéd Zlatan Ibrahimovic is, és a háromkoronásoknál a hollandok ellen egy másik csatár, Johan Elmander sem lesz ott a csapatban - Henrik Larsson viszont 102. válogatottságát ünnepelheti majd.

A rengeteg hiányzó egyben lehetőséget ad a kapitányoknak a kísérletezésre, így jó néhány újonc bemutatkozhat: a spanyoloknál Juan Mata (Valencia CF) és Fernando Llorente (Athletic Bilbao), az olaszoknál Gaetano d'Agostino (Udinese), a franciáknál pedig Steve Savidan (SM Caen) debütálhat - utóbbi focista 30 esztendősen húzhatja fel elsőként a címeres mezt, ha pályára küldi őt Raymond Domenech.



KORÁBBAN ÍRTUK:

Kedden este újabb edzést tartott Erwin Koeman a Belfastban készülő magyar válogatottnak. Az észak-írek elleni szerdai találkozó előtti estén bő egyórás edzést vezényelt nemzeti csapatunknak a holland szakember, a gyakorlás jellegéből pedig az is kiderült, hogy a korábbiaktól eltérően szerdán két csatárral állunk majd fel Észak-Írország ellen.

Az mlsz.hu tájékoztatása szerint Erwin Koeman bő hatvanperces foglalkozást vezényelt a válogatott keretnek a szerdai mérkőzésnek helyet adó Windsor Parkban, ahol a meglehetősen hűvös időjárás miatt alapos bemelegítés, majd változatos labdás gyakorlatok következtek, amelyek a hétfői tréninggel ellentétben már különböző taktikai elemeket is tartalmaztak.

Előbb szűkített területen kétkapus játék szerepelt a programban, majd ezt követően két nem egyenlő létszámú csoportra osztotta a keretet a szövetségi kapitány, és különböző támadásvezetési variációkat gyakoroltatott a játékosokkal.

Ezekből a variációkból azonban még nem lehetett következtetni arra, hogyan is áll majd fel szerdán a válogatott Belfastban, mivel Koeman még a tréning utolsó pillanataiban is változtatott egy-két poszton, ám az mlsz.hu beszámolója szerint könnyen elképzelhető, hogy a holland kapitány szakít korábbi szokásával, és két csatárral küldi pályára a válogatottat az északírek ellen.



KORÁBBAN ÍRTUK:

A Real fiókcsapatából erősít Koeman

Hajnal Tamás, Timár Krisztián és Koltai Tamás kisebb, míg Buzsáky Ákos súlyos sérülése miatt hiányzik majd a magyar labdarúgó-válogatottból, amely jövő szerdán, Belfastban az észak-írekkel találkozik barátságos mérkőzésen.

Erwin Koeman szövetségi kapitány (képünkön) a korábbi bő keretből kihagyta még Bogdán Ádámot és klubcsapatuk kérésére a hétfői, illetve a pénteki bajnoki meccseik miatt Szélesi Zoltánt és Bodor Boldizsárt.

Meghívót kapott viszont Vermes Krisztián, illetve abszolút újoncként a 20 éves Szalai Ádám, a Real Madrid fiókcsapatának számító Castilla játékosa.

A játékosok hétfőn Belfastban találkoznak, ahol kora este már edzést is tart a holland szakvezető. A 18 fős keretből egyetlen futballista, a debreceni Rudolf Gergely játszik a magyar élvonalban, a többiek légiósok.

A magyar keret

Kapusok:
Babos Gábor (NEC Nijmegen), Fülöp Márton (Sunderland)
Védők:
Bodnár László (Red Bull Salzburg), Juhász Roland (RSC Anderlecht), Vaskó Tamás (Avellino), Vanczák Vilmos (Sion), Vermes Krisztián (Sparta Rotterdam)
Középpályások:
Gera Zoltán (Fulham), Vadócz Krisztián (Osasuna), Dárdai Pál (Hertha BSC), Halmosi Péter (Hull City), Tóth Balázs (Racing Genk), Dzsudzsák Balázs (PSV Eindhoven), Huszti Szabolcs (Hannover 96)
Csatárok:
Rudolf Gergely (DVSC-TEVA), Torghelle Sándor (Augsburg), Feczesin Róbert (Brescia), Szalai Ádám (Castilla)


mti/origo/pepsifoci/infosport-focivilag