Tájfutórangsor: harmadszor is PVSK

2008. november 23. vasárnap 19:43

Tájfutórangsor: harmadszor is PVSK
Zsinórban harmadszor szerezte meg az elsőséget a PVSK tájfutó-szakosztálya az éves országos egyesületi rangsorban. Ehhez a különféle kategóriákban és korosztályokban összesen 27 bajnoki címet kellett gyűjteniük - ez kilenccel több a tavalyi csúcsnál. Az idény utolsó rangos nemzetközi viadalán Baumholczer Máté (képünkön) öregbítette a Vasút hírnevét: a svájci serdülő Eb-n egy-egy 3., 4. és 6. helyet szerzett.

A siker titka Viniczai Ferenc vezetőedző szerint - természetesen a rengeteg elvégzett munkán túl - abban rejlik, hogy a PVSK-tájfutók nagy családjából ezúttal minden korosztály eredményesen képviseltette magát saját viadalain. A 27 elsőség 24 sportoló érdeme - a 14 évesektől a szeniorokig bezárólag.

A nemek „csatájában", legalábbis a felnőtteknél ezúttal a „gyengébb" volt az erősebb: hogy rögtön a nemzetközi porondra nyissunk, Kelemen Bernadett felnőtt vb-n elért 13. helye az utóbbi esztendők kiemelkedően legjobb magyar eredményének számít.

Ő, illetve a Vasút női csapata természetesen az ob-kon is tarolt: a hölgyek (Péley Dorottyával, Viniczainé Kovács Ildikóval kiegészülve) idehaza zsinórban ötödik csapatbajnoki elsőségüket gyűjtötték be, így 2004 óta veretlenek ebben a versenyszámban.

Baumholczer Máté bronzérmet szerzett a serdülő Eb-n

Az idén a megszokott nyári helyett szezonzáró őszi viadal lett a serdülő és ifik Európa-bajnokság. És mert így - ugyancsak a szokásoktól eltérően - nem esett egybe az ifi vb-vel, a svájci Wanden Aare és Solothurn városkákban a 14-16 évesek talán eddigi legerősebb a mezőnye gyűlt össze.
A magyar csapat a 29 országból a 11. helyen végzett - nem kis részben legeredményesebb
tagjának, a sprintben bronzérmet, normál távon 4., a váltóval pedig 6. helyet szerző Baumholczer Máténak köszönhetően.
A pécsi Babits Gimnázium 10.-es tanulója korábban belekóstolt a fociba, a vívásba és a dzsúdóba is, mielőtt öt éve végleg a tájfutáshoz pártolt. A választás helyességét már a 14 évesen megszerzett ob-arany igazolta, mára pedig korosztálya európai élmezőnyébe verekedte magát.
Mint mondja, az Eb-n saját magát előzetesen a legjobb tízbe várta - és érdekes módon éppen a városban rendezett, bronzérmet hozó sprintszár a emlékszik vissza, mint a számára legkönnyebbre. A svájci terep ugyan különben sem volt nehéz, mondja, ám főként növényzete (jellemzően tiszta erdő, amelyben azért a futást sokszor kidőlt, mohos fák, vizenyős területek nehezítették) miatt mégis egészen más technikát követelt, mint mondjuk a mecseki edzések.
Mindehhez Viniczai Ferenc edzőként annyit tesz hozzá, hogy bár Máté, mint versenyző, amolyan izgulós típus, ám erre a versenyre már majd' egy esztendeje, és olyan alapossággal készült, hogy nem is maradhatott volna el a jó eredmény.

A felnőtt férfiak - kizárólag saját hagyományaikhoz képest „lemaradva" - bronzok sorával kellett, hogy beérjék az idén, ám Vonyó Péter, Kovács Róbert és Antal Miklós így is büszke lehet egész éves teljesítményére.

Az utánpótlás-korosztályok is kitettek magukért, a szakvezető szerint 2008 volt az az esztendő, amikorra igazán látható lett az elmúlt évek befektetett energiájának gyümölcse, és a sok ifjú tehetség (Baumholczer Máté, Péley Dorottya, Turcsán Gábor, Kazal Márton, Lajos Luca, Kovács Filomnéna) bajnoki címek sokaságával járult hozzá a klubsikerhez.

Ugyanakkor hosszú évek tapasztalatára építve Viniczai Ferenc a jövőt illetően már nem ennyire derűlátó. Vagy inkább mondjuk úgy, a tehetség, a munka - és a szerencse - mellé a mainál sokkal jobb anyagi körülmények is szükségeltetnének, hogy a korosztályukban a nemzetközi élmezőnyhöz tartozó magyar fiatalok majdan a felnőtt elit élére is eljussanak.

Az mindenesetre biztató lehet számukra, hogy a képlet „fordítva" viszont igaz: a ma nemzetközi sztárjai mind az egykori korosztályos világversenyeken hívták föl magukra sikereikkel először a figyelmet.

Az egyébként hosszú és fárasztó esztendő különlegességei között említi a vezetőedző a Finnországban megrendezett hagyományos Yukkola-váltót, ahol a hét fős csapatok éjjel 11-kor rajtoltak - és amelyen a PVSK, a rendezvény történetének első magyar csapataként az 1400 férficsapatból az előkelő 216. helyen futott be a célba.

Ugyancsak a kuriózumok között tartják számon a pécsiek a junior Eb-t, igaz, elsősorban a „körítés" miatt: a résztvevőket ugyanis egy működő (!) laktanyában szállásolták el - hogy mást ne mondjunk, a tinitájfutók a katonákkal együtt ebédeltek például a hatalmas ebédlőben...

Az évet egy másik, ugyancsak hagyományos, és nem kevésbé különleges viadallal zárják a pécsiek: Velence lagúnái között a klasszikus tájfutóerények mellett további előnyt jelent, ha valaki jól képes megsaccolni, hogy néhány sarokkal arrébb melyik sikátorban lesz kevesebb turista, mert arrafelé a legrövidebb helyett alkalmasint a legritkábban látogatott lehet a leggyorsabb útvonal...

Sz. Zs.