Lemondtak a Jobbik alapítói a Magyar Gárda miatt
Kovács Dávid a párt alapító elnöke, aki 2006 őszéig vezette a pártot, Nagy Ervin a Jobbik Magyarországért választmányi elnöke, Fári Márton pedig a párt etikai bizottságának volt elnöke.
Ezt maguk a pártból távozó politikusok tudatták hétfőn az MTI-vel, akik közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a legsúlyosabb problémának azt látják, hogy "a Jobbik vezetői nem rendelkeznek, nem is rendelkezhetnek semmiféle hatékony eszközzel a Gárdába belépők megszűrésére, miként az is kérdéses, hogy hosszabb távon sikerülhet-e befolyást gyakorolni a jogilag teljesen különálló egyesületi formában működő Magyar Gárdára".
Mint hozzáteszik: a kialakult helyzet ezért felmérhetetlen és számukra vállalhatatlan veszélyforrást jelet.
A Gárda megalakulása mögött nem a szocialista-liberális hatalom és "annak spionhadserege" állt, hanem a magyar társadalom önvédelmi reflexe, amelyet éppen ezen diktatórikus hatalom brutalitása váltott ki - állapítják meg, de arra is kitérnek, hogy a Magyar Gárda megalakítása álláspontjuk szerint nem a "legszerencsésebb" formája volt ezen reflex megnyilatkoztatásának.
A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezetet alapítása után a parlamenti pártokon kívül több civil szervezet és a parlamenti pártok is elítélték, sőt az Európai Szocialisták Pártja is.
Többek között Tatárszentgyörgyön és Érpatakon tartottak felvonulásokat, mely után a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva a Fővárosi Főügyészség kérte a Magyar Gárda feloszlatását.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter - mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja - február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el a Magyar Gárda ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli intézését.
A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már korábban döntött a Magyar Gárda ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról, és azt előbb április 14-re, majd március 12-re tűzte ki.
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) mintegy hetvenezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Gárda ellen, ezeket múlt csütörtökön adták át Gyurcsány Ferenc kormányfőnek és Szili Katalin házelnöknek.