Életveszélyes technológia: Mi a lesz az IMS házakkal?

A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV) 1972-ben vásárolta meg a jugoszláv IMS-technológiát. Az IMS a feszítettvasbeton-technológiák egyike. A feszített vasbetont úgy kell elképzelnünk, mint amikor a polcról leemelünk egy tucat könyvet oly módon, hogy két kezünkkel a könyvsor két végét összeszorítjuk. A könyv felel meg a betonnak, a kezünk pedig az acélbetétnek. A kivitelezők előre gyártott vasbeton oszlopokból és födémekből összeállítanak egy szintet. A közöttük lévő hézagot gyorsan szilárduló habarcsanyaggal, ún. PU pasztával töltik ki. Majd acéldrótokat (pászmákat) vezetnek a födémszerkezetbe. Ezután megfeszítik az acéldrótokat, azok megnyúlnak, ám összehúzódni már nem tudnak, mivel a megnyúlt drótok végét a ház oldalához rögzítik. Ezzel a megoldással változatos alaprajzú és magasságú házak építhetők, amelyek előnye az alul-felül sík födémek és a tágas belső terek. Lakásokat, iskolákat, kórházakat, bankokat építettek ezzel a módszerrel.

Az IMS gyors és anyagtakarékos építési módszer, betonból és acélból 30 százalékkal kevesebbet kell felhasználni, igaz, a feszítést biztosító acél jobb minőségű, és így drágább a szokványos acélbetéteknél. A jugoszláviai IMS-házak ma is masszívan állnak. A szerkezet miatt földrengésbiztos épületek, ezt igazolja egy skopjei épület, amelynek a földmozgás sem tudott ártani. Nálunk azonban az BÉV néhány újítást vezetett be. Valamiféle sztahanovista munkaverseny szellemében a betonba kevertek egy kötésgyorsító anyagot, hogy épületek gyorsabban elkészüljenek. Erről az anyagról később kiderült, hogy miatta rozsdásodtak az acéldrótok. A felelős építőipari vállalatot azonban már 1990-ben felszámolták. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a bekövetkezett károsodásokat emberi mulasztások is fokozták. A károsodás több esetben a vázszerkezet tönkremeneteléhez vezetett.

A 25 emeletes pécsi magasházat 1974-ben építette a BÉV szintén IMS-technológiával. Az átadáskor a két alsó szinten intézmények kaptak helyet, ezek fölött 252 lakást alakítottak ki. A bérlők száma meghaladta félezret. 1983-ban négy helyen megvizsgálták az épület acélbetétjeit, és enyhe korrodálódás nyomait fedezték fel. Az akkori dokumentum megállapította, hogy ha az acéldrótok nem kapnak vizet, akkor nem kell tartani bajtól. Csakhogy 1989 szeptemberében egyértelművé vált, hogy az épület acéldrótjai a már említett kivitelezési hiba miatt megrozsdásodtak, és folyamatosan roppantak össze. 1990-ben a bérlőket kiköltöztették. Ezután a pécsi önkormányzat számos kísérletet tett a torony értékesítésére. A város végül 2003-ban 350 millió forintért megerősíttette az épület szerkezetét, amely egy nagyobb ingatlancsomag részeként egy spanyol cég tulajdonába került. A felújítás azonban az ingatlanpiaci válság miatt nem kezdődött el. Most is sorsára vár.

A pécsi toronyház kálváriája miatt a Pécsett található ilyen típusú épületeket átvizsgálták, és megerősítették. Ugyanis a többi IMS-épület acélszerkezete is korrodálódott. Ez azért is volt nagyon lényeges, mert lakóházak, iskolák és óvodák is épültek ilyen technológiával. Más településeken is sor került felülvizsgálatra, azonban országosan irányított akcióról nem tudunk, ezért még előfordulhat olyan épület az országban, ami később életveszélyessé válhat.

2008-ban három pécsi IMS-technológiával épült iskolából egyet be kellett zárni, a másik kettőt pedig állandó műszaki ellenőrzés alá vontak. E kettőnél nem alakult ki balesetveszély. A bezárt iskolának idén, a másodiknak jövőre, a harmadiknak ezt követő évben kerül sor a felújítására, korszerűsítésére. 2002-ben a szükséges ellenőrzést ezekben az épületekben is végrehajtották, de akkor még nem volt olyan állapotban egyik iskola sem, hogy be kellett volna avatkozni. Pedig korábban az illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy már az összes érintett épületet átnézték. 2009-ben pedig Meixner András pécsi alpolgármester azt nyilatkozta, hogy 4 milliárd forintra lesz szükség 1-6 éven belül további 11 IMS-technológiájú épület megerősítésére Pécsett.

Forrás: Ingatlanmagazin.com