Egykor zöldség- és gyümölcskereskedőnek is lehetett tanulni a lezuhant szovjet űrhajósról elnevezett uránvárosi Komarov Gimnáziumban. A Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola elődjét az új lakótelep hívta életre 1963-ban, a hetvenes években már 7350 megépült lakás gyermekei számára kínált szakmai és gimnáziumi képzést. A pécsi középiskolák közt presztízzsel bíró tanintézmény Magasi András igazgató elmondása szerint ma már nemcsak a lakótelep, hanem a város és környéke számára jelent tanulási lehetőséget.

- Mikor került a gimnáziumhoz, és milyen volt akkor az iskola légköre?
- Magyar-történelem szakos tanárként 1985-ben kezdtem tanítani az akkori újmecsekaljai iskolában, tehát még „komarovos" tanár voltam. Oktattam társadalomismeretet és gazdasági tárgyakat is. Amióta a gimnázium igazgatója lettem 2008-ban, már csak a történelemtanítás maradt meg számomra az igazgatói teendők mellett. Az intézményt az uránbányászat fejlődése következtében az egykori repülőtérre épülő lakótelep hívta létre, elsősorban az ide költöző családok gyermekeinek alakultak óvodák, általános iskolák és ez a középiskola is. Az első időszakban elsősorban a helybeli fiatalok képzését szolgálta.

- Honnan kapta az intézmény a nevét, és mikor vette fel Babits Mihályét?
- Amikor az újmecsekaljai gimnázium önálló épületbe költözött 1967-ben - ahol jelenleg is működik -, akkor zuhant le Komarov szovjet űrhajós. 1963-ban az iskolának még nem volt saját helye, a tanítás a mai Bánki Donát Általános Iskola egy részében folyt, és pár évvel később épült fel a jelenlegi épület. A szegény, meghalt űrhajós tiszteletére ekkor lettünk Komarov Gimnázium. Litkei József igazgatósága idején, 1989-ben vált az intézmény az akkor még Janus Pannonius Tudományegyetem gyakorló iskolájává, és a profilváltás időszakában, 1990-ben felvettük Babits Mihály nevét.

- Mit lehetett régen tanulni a gimnáziumban?

- Az 1960-as években 5+1-es heti rendszer volt, vagyis öt nap elméleti és egy nap gyakorlati oktatás, mely utóbbiba beletartozott a gyógyszerészet, a kertészet, a varrás és hasonló tevékenységek. Még amikor én érettségiztem 1978-ban, a szombat akkor is tanítási nap volt Magyarországon. A frissen alakult újmecsekaljai középiskola már a kezdetektől gimnáziumként működött, ahol egy osztályban folyt szakközépiskolai képzés. 1967-ben a kereskedelmi szövetkezeti felvásárló szakközépiskola zöldség-gyümölcs tagozatát felváltotta a geodézia, azaz a földmérés. Az egyre költségesebbé váló műszerpark és az iskola profiltisztítása miatt az 1990-es évek elején ez utóbbi a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskolához került. Az 1968-69-es tanévben elindult a postás szakképzés is, amelynek hagyományát a mai napig tartjuk. Ma diákjaink érettségi után OKJ-s szakképzésben tanulhatnak nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézőnek, logisztikai ügyintézőnek valamint WEB-programozónak két évig, illetve postai ügyintézőnek egy évig. A hetvenes években indultak meg a különböző tagozatok, 1970-ben a német, 1971-ben a matematika és 1973-ban a testnevelés.

- Ez már egy fajta nyitás volt az iskola részéről más városrészek felé.
- Így van, a tagozatok indításával a gimnázium túllépett azon, hogy csak a lakótelepi fiatalokat fogadja, és így próbálta vonzóbbá tenni profilját mások számára is. Bár 1984-ben központilag megszüntették a tagozatokat, a testnevelés továbbra is megmaradt, ugyanis a jelentkező tanulók köre már túlmutatott a város határain, és kiépült a megfelelő infrastrukturális háttér is. A gimnázium igazgatói különböző profilok révén tették vonzóvá az iskolát. A tantestületnek jónak kellett lennie, ezt bizonyítja az is, hogy az akkori Janus Pannonius Tudományegyetem a mi iskolánkat választotta gyakorló intézménynek 1987-ben, ezt követően alakult ki a gimnázium jelenlegi struktúrája.

- Mit takar ez a struktúra? Mit lehet jelenleg tanulni a Babits Mihály Gimnáziumban?
- A tagozatok helyett emelt óraszámban oktatunk bizonyos tantárgyakat. Elsőként biofizikát és németet kezdtünk ez alapján tanítani, majd 1990-től angol, illetve 1994-95-től matematika és informatika, végül 2009-től humán művészeti osztály is indult. Emellett évente egy szakközepes osztályunk is van a kereskedelem-marketing szakmacsoport keretében. A tanórai tevékenységen kívül büszkék vagyunk iskolánk eredményeire: van egy remek énekkarunk, és sikereket érünk el a pódiumos versmondóinkkal, sportolóinkkal. A gyakorlóiskola számára azonban a szép számú tanulmányi versenyeredmények a legmeghatározóbbak.

- Önöknél nem tapasztalható létszámcsökkenés a jelentkező diákok körében?
- A humán művészeti osztály bevezetésével évente hat osztályt indítunk el, ezáltal nálunk szerencsére növekedés tapasztalható, 850 diákunk van körülbelül 90 fős tanári testülettel. A humán-művészeti irányra idén négyszeres túljelentkezés volt, ezáltal a legnépszerűbbé vált a jelentkezőink körében.

- Miként marad a Babits Mihály Gimnázium mégis uránvárosi iskola?
- Úgy érzem, jelen vagyunk a környék életében, de külvárosi iskolaként is megtalálnak minket más területekről is. Kapcsolatban vagyunk a helyi lakókkal. Kisebb konfliktusaink is - hosszú ideje - vannak a kint dohányzó diákjaink miatt, de ez remélem, megoldódik. Ez is az egymás mellett élés része. Azonban nyitva áll az iskolánk önkormányzati és országos választásokkor, más közösségek tőlünk bérelnek termeket. A futópályánkra bejárhatnak a környékbeli lakók, napközben a portás szívesen beengedi őket a salakos pályára. A most megújuló parkunkkal pedig a környék rendezéséhez, megszépüléséhez is hozzájárulunk.

Takács Tímea - Fotó: Dittrich Éva