Orbán Viktor: januártól több mint harminc százalékkal emelkedik a tanárok és az óvónők bére

„Céljaink világosak voltak: a háborúból kimaradni, a terrorfenyegetettséget távoltartani, a migrációt megfékezni, az inflációt letörni, Brüsszellel pedig megegyezni" - jelentette ki a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Hozzátette: az infláció, a háború, a migráció, valamint a terrorfenyegetettség esetében sikerrel jártunk.

A nyugdíjak értékét teljes egészében sikerült megvédeni, valamint a bérekét is, bár meg kell várni az év végi gazdasági adatokat - jegyezte meg a kormányfő.

2024-ben a családok kerülnek a küzdelmek helyett a középpontba. Szerinte a kormány javarészt már ismertette azon intézkedéseket, amiket tenni tud:

újlakás program, minimálbér-emelés, a nyugdíjak értékének garantálás és növelése, valamint három éves bérfejlesztési terv a tanárok és az óvónők esetében.

A politikai célokkal kapcsolatban elmondta, az EP-választások lesznek a legfontosabbak, hiszen „Brüsszelben a bürokraták egy buborékban élnek és elrugaszkodnak a valós problémáktól", a cél pedig az, hogy „kinyissuk a szemét, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetői hibákat, amiket 23-ban elkövetett".

2024 a nagy tervek éve lesz - szögezte le Orbán Viktor.

Egyetlen módon lehet a migrációt megállítani: hogy ha azt a döntést meghozzuk, hogy aki be akar lépni az unió területére, a rá vonatkozó döntés megszületéséig az unión kívül kell tartózkodnia - jelentette ki Orbán Viktor az EU szerdán elfogadott migrációs paktumával kapcsolatban.

A kormányfő hozzátette: egészen addig, amíg az unió nem szánja rá magát erre a döntésre - ahogyan azt Magyarország már megtette -, akármilyen csomagokat is alkot, mindig kudarc lesz a vége.

„Ennek a csomagnak biztosan meg tudjuk mondani, hogy kudarc lesz a vége"

- húzta alá.

A magyar szabályozásnak mintának kellene lennie, amit nem beperelnie kellene - jelenleg az unió bírósága előtt vagyunk emiatt.

„Nekünk minden lengyel a barátunk, még azok is akik nem tekintenek minket annak" - mondta Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy Lengyelországban a napokban az új kormánypártok rendőri segítséggel igyekeztek elfoglalni a köztévét.

Ezzel kapcsolatban példaként említette, van olyan nyugati mintademokrácia, ahol bírósági úton tudják elgáncsolni az egyik esélyes elnökjelöltet, hogy induljon a választáson, egy másik országban előfordulhat, hogy egy jelentős parlamenti képviselettel rendelkező párt nemzetbiztonsági megfigyelés alatt áll. Ezek között említette a lengyel példát is.

„Valami kór rágja a nyugati demokráciáknak a szervezetét" - fogalmazott.

Mint mondta, ha Magyarországon történt volna olyan, mint Lengyelországban, már talán a NATO bevonult volna.

Az egész, nyugati demokráciára épült világunk jövője miatt lesz okunk aggódni a 24-es évben

- foglalta össze.

Újságírói kérdésre a kormányfő elmondta, hogy noha 26 tagállamnak az a javaslata, hogy négy évre 50 milliárd eurót kell adni Ukrajnának, ezt a pénzt még „elő kell állítani". Leszögezte, a magyar álláspont az, hogy ha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor ne öt évre adjunk, ennél értelmesebb időkeretet kell kijelölni, a mértékét pedig aszerint kell meghatározni, hogy „Amerika mennyit vállal abból a teherből, amit Ukrajna támogatása jelent".

Orbán Viktor elmondta,

bármekkora összegről is van szó, fontos, hogy az ne a költségvetésből történjen.

„Mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Emlékeztetett, a covid utáni helyreállítási alap esetében, amikor szintén közösen vettek fel hitelt a tagállamok, a pénzek egy része még mindig nem érkezett meg.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte: nincs megállapodás Törökország és Magyarország között a svéd NATO-csatlakozás blokkolásáról.

Mint mondta, a svéd csatlakozás megszavazásának időpontját a magyar parlamentnek van joga eldönteni.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyar képviselőknek nincs túl nagy gusztusa a döntéshez, aminek az az oka, hogy

amikor a finnek NATO-csatlakozását jóváhagyta a magyar parlament, a következő napon a finn kormány beperelte Magyarországot egy másik ügyben.

A BBC kérdésére Orbán Viktor azt mondta, a helyes sorrend az ukrajnai rendezés szempontjából az, hogy előbb tűzszünet kell, majd meg kell beszélni, hogy milyen béketárgyalások legyenek.

Magyarország azon az állásponton van, hogy legyen tűzszünet minél hamarabb

- szögezte le a kormányfő.

Ha az európaiak nem kezdenek tárgyalásokba - folytatta -, akkor „a végén az oroszok az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje fölött" - hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt a veszélyt a krími válság idején sikerült elkerülni, ez pedig diplomáciai bravúr volt Angela Merkel akkori német kancellártól. Ebből született meg a minszki megállapodás.

Magyarországnak az az érdeke, hogy ne legyen közös orosz-magyar határ, a két ország között pedig egy rendezett államnak kell lennie

- közölte Orbán Viktor.

Izrael stabilitása elementáris magyar biztonsági érdek, és európai biztonsági érdek is, de erre a felismerésre még nem mindenki jutott el az unióban - jelentette ki a kormányfő.

Mint mondta, nagy viták voltak ezzel kapcsolatban az EU-ban, de a viták hatására a különbségek nem nőttek, hanem csökkentek, így nem tartja kizártnak, hogy előbb-utóbb lesz egy olyan összeurópai álláspont, amely Izrael stabilitását ugyanolyan stratégiai kérdésnek tekinti, mint Magyarország.

„Regisztrált terrorszervezetnek pénzt küldeni az Európai Unió költségvetéséből alávaló és főbenjáró vétek"

- szögezte le.

Hozzátette: „nem tudunk arról, hogy ilyen történt volna, nézzük, hogy történt-e, egyelőre ki se tudjuk zárni - elég rejtélyesen történnek ezek a dolgok -, de egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy ilyen történt volna".

Azt viszont szintén meg kell nézni, hogy vajon a nem terrorszervezeteknek küldött összegből nem került-e áttéteken keresztül pénz terrorszervezetekhez. Ha pedig került, azokat a támogatásokat felül kell vizsgálni.

Arra a kérdésre, hogy mekkora béremelésre számíthatnak a tanárok és az óvónők jövő évtől, Orbán Viktor úgy válaszolt, mindössze egy jogi aktus hiányzik a dologhoz, Brüsszelből kell egy levél, ami után meg lehet tenni a konkrét emeléseket.

„Ez bármelyik pillanatban megérkezhet, mi felkészültünk erre, tervet készítettünk" - tette hozzá.

Ismertette:

2024. január 1-től 32,2 százalékos béremelést hajt végre a kormány, majd az azt követő két évben lépcsőzetesen növelik a tanárok bérét.
Mint mondta, a program végén 800 ezer forint körül alakulhat a pedagógusok átlagfizetése.

MTI - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien cher