Orbán Viktor: ma Magyarország nélkül nélkül nincs szabadság Európában

Amíg nemzeti kormánya van az országnak, addig az orosz-ukrán háborúban Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A világ egy veszélyes hellyé vált, mindenki attól retteg, hogy az izraeliek terrorszervezet ellen folytatott háborúja átcsaphat egy országok közötti konfliktusba - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Eközben a szomszédunkban ott az orosz-ukrán háború, és a Balkánon is nyugtalanság van - tette hozzá.

A kormányfő szerint a Közel-Keleten mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus ne csapjon át háborúba, mert az már nemcsak az ott élő népek ügye lesz, hanem a mienk is, mert abból menekültek lesznek, háborús pusztítás lesz, újabb gazdasági kiadások és költségek jelentkeznek Európa számára.

„Ukrán ügyben viszont háborús hangulat van Brüsszelben" - mondta a miniszterelnök. Amíg mi orosz-ukrán háborúról beszélünk, addig a brüsszeli vezetők úgy beszélnek erről, mint a saját háborújukról. Mostanra oda jutottunk, hogy komolyan felmerült, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába, ami egy újabb fejezetet nyitott a háborúban.

Orbán Viktor szerint a nagy kérdés most az, hogy Magyarország a háború második fejezetéből is ki tud-e maradni.

„Az nem kérdés, hogy ki akarunk maradni, és amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz-ukrán háborúban egyik fél oldalán se fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba" - jelentette ki a kormányfő.

Hogyan tudunk ebből kimaradni? - tette fel a kérdést a műsorvezető, hozzátéve, hogy a NATO-ból és az EU-ból is érkeznek háborúpárti hangok.

Orbán Viktor elmondta, ami a NATO-t illeti, az egy védelmi rendszer. Magyarország azért csatlakozott, mivel - ha egy NATO-tagországot megtámadnak - a tagállamok a védelmére kelnek. Mint mondta, arról viszont szó sincs, hogy együtt támadunk meg egy országot.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, az unió ugyan nem katonai szervezet, de a tagállamoknak van katonai képessége.

Orbán Viktor hangsúlyozta: minden alkalommal azért dolgozik, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy Magyarországnak járó pénz ne hazánknál, hanem Ukrajnában landoljon.

A kormányfő úgy fogalmazott: a diplomáciának vissza kell venni a szerepet, és a lehető legkevesebb pénzt kell adni Ukrajnának.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: a szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van.

„Kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyben a közvéleményt alakító tényezők - mint a média, egyetemek és politikusok - egyszínűvé váltak" - mutatott rá.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy például a német sajtóban politikai oldaltól függetlenül nincs különbség olyan kérdésekben, mint például az illegális migráció.

A Brüsszelben rendezett konzervatív NatCon rendezvényének betiltása kapcsán kiemelte, hogy ez a szólásszabadság korlátozásának ez csupán egy példája.

„De az emberek munkahelyeken is hátrányt szenvednek", amennyiben a fősodortól eltérő véleményt formálnak meg.

Mint mondta, vannak olyan példák, amelyek alapján Nyugat-Európában a szabad politikai véleményformálásért akár a munkahelyük elvesztésével is fizethetnek az emberek. A brüsszeli konzervatív konferencia betiltása kapcsán pedig arról is beszélt, hogy a hatóságok megfenyegették a helyszínt biztosító hotelt, valamint a vendégek ellátását végző céget is.

Orbán Viktor emlékeztetett: itthon a nyilvánosságban van tere a konzervatív és a liberális véleménynek is, a közösségi médiában pedig minden véleményforma megjelenhet. És itt senki sem szenved hátrányt a nyilvánosan vállalt véleménye miatt.

„Ma Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül és a magyar kormány nélkül nincs szabadság Európában" - húzta alá.

„Részt vettem most egy konferencián Brüsszelben, ahol elővettem a Soros-tervet, amiről Nyugaton mindenki azt állítja, hogy nincs" - hangsúlyozta a magyar kormányfő. Hozzátette: „Közben maga Soros György írta le, ő írta alá, ő publikálta. A konferencián felolvastam. Ott sem volt evidens, hogy ez az anyag létezik" - tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta, hogy ebben a 2015-ös tanulmányban egy hat pontos terv van ismertetve, arról hogyan kell rendezni a migrációs válságot.

Az első tétel: hogy minden évben be kell engedni egymillió migránst Európába.

Második pont: mivel az Uniónak nincsen elég anyagi fedezete, bocsásson ki kötvényt, vegyen fel hitelt.

A harmadik pont: A migránsokat kibocsátó országokkal az Unió hozzon létre biztonsági zónákat, hogy minél kevesebb kockázattal el tudjanak jutni Európába.

A terv lényege, a miniszterelnök szerint „szétverni Európát, visszaszorítani a kereszténységet, lenyomni a hagyományos európai értékeket és egy gazdasági értelemben nagy profitot kínáló masszát, összekevert társadalmat létrehozni"- húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta, az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, inkább menedzselni akarják.

„Mi közben azt mondjuk, senki ne mondja meg a magyaroknak, kivel akarunk együtt élni" - mondta Orbán Viktor.

Több olyan európai ország - köztük a svédek vagy a finnek - is szigorítást terveznek a migrációs szabályozásaikat illetően, amelyek nagyszámú bevándorló hátterű közösséggel rendelkeznek. A miniszterelnök erre a felvetésre reagálva elmondta: a kérdés origóját, vagyis az ügy lényegét kell megragadni, miszerint szabad-e egy migránsnak egy ország területén tartózkodni, ameddig azt nem engedik meg neki - tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Hozzátette: a hazatelepítési programoknak csak egy ötöde tekinthető sikeresnek, ez azt jelenti, hogy a többség ott marad, ezért a jogrendszer erején múlik a migráció megállítása - értékelt a miniszterelnök.

Kiemelte, ameddig a nyugati országok sem hajlandók arra az álláspontra helyezkedni, hogy csak engedéllyel lehet egy ország területére belépni, addig a szigorítás és a módosítás nem vezet eredményre.

Újabb tiltakozó akcióra készülnek Brüsszelben az európai gazdák, az erre vonatkozó kérdésre a miniszterelnök kijelentette: az ukrán gabona dömping és a háború szoros összegfüggésben vannak egymással.

Ezt a háború hozta a nyakunkra, ez a háború egyik nem kívánatos következménye! Miután háborúpárti kormányok vannak, ezért a háború következményeire sem tudnak nemet mondani" - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar gazdákat meg tudjuk védeni, de az igazi veszélyt az ukrán gabonadömpinggel kapcsolatban az jelenti, hogy a terményeinket nem tudjuk eladni, mivel az olcsó ukrán gabona kiszorítja több országból - többek között Olaszországból - a magyar gabonát.

„Az Európai Unió nem hajlandó megvédeni az európai piacot. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen nyernek az ukrán oligarchák és a nagy amerikai cégek, amelyek megvásárolták az ukrajnai területeket. Tehát ma az Európai Unió nem a magyar gazdákat, hanem az ukrán oligarchákat és a nagy amerikai cégeket, illetve az ő érdekeiket képviselik az európai gazdákkal szemben" - értékelt a miniszterelnök.

Az interjú végén szóba került az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatása is, miszerint a migráció európai szintű kezelésével a megkérdezettek kétharmada, az orosz-ukrán háború és a gazdasági kérdések kezelését pedig több mint felük nem támogatja.

Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: a zöld átmenet és a versenyképesség javítására tett kísérlet megbuktak, a középosztály hanyatlik,

a migráció kezelésével kapcsolatban elbuktak, a béke lenne a legfontosabb érték, ehhez képest „kötésig állunk egy háborúban",

majd ezt követően kijelentette: nem érdemelnek még egy esélyt, menniük kell és le kell váltani az európai vezetőket.

Végül, de nem utolsó sorban szóba került az a kérdés is, miszerint egy választás a brüsszeli bürokraták leváltásához elégséges eszköz lehet-e. Ezzel a felvetéssel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtett: Kampányban nem spekulálni kell, hanem „lőni, tölteni", vagyis meg kell győzni az embereket, hogy zavarják el a vezetőket és válasszanak újakat, az értékelés csak ez után következhet - fogalmazott a miniszterelnök.

„A legfontosabb kérdés a háború. Békepártiság vagy háborúpártiság. A brüsszeli elit háborúpárti, a magyar baloldal háborúpárti. Brüsszelből kapja a pénzét, mi más is lehetne?! Mi békepártiak vagyunk, az európai emberek békepártiak. Békepárti többség kell Európában, ez a választás tétje" - zárta le az interjút Orbán Viktor miniszterelnök.

MTI