Polgármestereket, önkormányzati és EP-képviselőket választ Baranya és az ország

A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz.

Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, akkor megnyerte a választást.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.

A vármegyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölő szervezetek.

Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.

A választás a tízezer lakosúnál népesebb településeken egyéni választókerületi rendszerben zajlik. A választás akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen), vagy ha a két legtöbb voksot kapó polgármester- és képviselőjelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is. Ilyenkor a mandátum betöltésére időszaki választást kell kitűzni.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket - mivel polgármesterként is indult - megválasztják településvezetőnek.

A betöltetlen helyekre időszaki választást kell kitűzni. Ha viszont az utolsó bejutó helyre szavazategyenlőség alakul ki, akkor nem időközi választás lesz, hanem sorsolással döntik el, ki szerez mandátumot. Ha polgármesterjelöltek között alakul ki szavazategyenlőség, akkor időközi választást kell tartani.

Vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

Baranya vármegye 11,16 százalék 33 689 szavazó
Bács-Kiskun vármegye 11,48 százalék 47 163 szavazó
Békés vármegye 10,48 százalék 28 557 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 8,48 százalék 43 069 szavazó
Csongrád-Csanád vármegye 11,82 százalék 38 383 szavazó
Fejér vármegye 11,07 százalék 37 825 szavazó
Győr-Moson-Sopron vármegye 10,91 százalék 41 153 szavazó
Hajdú-Bihar vármegye 8,85 százalék 37 435 szavazó
Heves vármegye 10,15 százalék 23 966 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 9,65 százalék 28 372 szavazó
Komárom-Esztergom vármegye 9,82 százalék 23 985 szavazó
Nógrád vármegye 9,62 százalék 14 657 szavazó
Pest vármegye 9,57 százalék 102 000 szavazó
Somogy vármegye 12,07 százalék 30 720 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 8,74 százalék 38 069 szavazó
Tolna vármegye 12,69 százalék 22 256 szavazó
Vas vármegye 10,54 százalék 21 608 szavazó
Veszprém vármegye 11,34 százalék 31 890 szavazó
Zala vármegye 11,14 százalék 25 318 szavazó

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

EQM