A hallgatók harmada lógós

2011. január 26. szerda 18:56

Szociális támogatás, olcsóbb utazás, vásárlási kedvezmények, könnyebb munkához jutás – csak néhány példa azon előnyök közül, amelyek az egyetemi, főiskolai hallgatói jogviszonnyal rendelkezőket megilletik. A hallgatók tekintélyes része a campuson nem a tanulás és a későbbi boldogulás lehetőségét, hanem az azonnali haszonszerzés lehetőségét látja, és csak a fent sorolt előnyök miatt felvételizik. Dr. Martsa Sándor, a PTE Bölcsészettudományi Karának docense úgy tapasztalja: az előadásokról a hallgatók 20-30 százaléka rendszeresen hiányzik, de a szemináriumok esetében is 10 százalék körüli a lógósok aránya. Ebben a tekintetben nem jobb a helyzet a felnőttképzési karon sem, dr. Vámosi Tamás dékánhelyettes szerint a jelenség egyik oka az elhibázott a fejkvótarendszer.

A felsőoktatásba bekerülni ma már korántsem olyan nagy mutatvány, mint egy évtizeddel ezelőtt volt, egyes intézményekbe akár hármas-négyes érettségi eredménnyel is felvételt lehet nyerni - a munkaerőpiacon viszont a diploma megszerzése már korántsem jelent garanciát az elhelyezkedésre.

Ez a két tény is hozzájárult ahhoz, hogy az egyetemi éveket többen pusztán rövid távú haszonszerzési lehetőségnek tartják. A szociális támogatással és a diákmunkával ugyanis havi több tízezer forintot is "meg lehet keresni", nem beszélve az utazási kedvezményről és a diákhitelről. A jelenlegi szabályozás szerint az állam tizenkét félévet finanszíroz, ez idő alatt pedig akár többször is lehetőség van felvételizni.

A „megélhetési egyetemista" jelensége leginkább az előadások látogatottságában érhető tetten. Az általunk megkérdezett oktatók úgy tájékoztatták lapunkat: az órákon a pécsi hallgatók jelentős része nem vesz részt.

- Körülbelül 20-30 százalék azok aránya, akik évente legfeljebb egy-két előadáson vannak jelen. Szemináriumok esetében ez az arány nagyjából 10 százalék - tudtuk meg dr. Martsa Sándortól, a PTE BTK Angol Nyelvészeti Tanszékének vezetőjétől, aki szerint érdemben nem változtatna a kialakult helyzeten, ha az oktatók minden órán katalógust vezetnének.

Dr. Vámosi Tamás, a PTE FEEK dékánhelyettese szerint az, hogy a felsőoktatásba olyan hallgatók is járnak, akiknek nem a szakmaszerzés az elsődleges céljuk, három dologra vezethető vissza.

- Folyamatosan sulykoljuk a társadalomba a diplomáslét munkaerőpiaci előnyeit. Pedig egyre erősebben érezhető az a folyamat, hogy a diplomások egy jelentős része olyan állást is elvállal, amely nem igényelné a felsőfokú végzettséget. Ez természetesen a diplomások stabilabb munkaerőpiaci pozícióját jelenti, de ugyanakkor oktatásra feleslegesen elköltött állami milliárdokat is. Egy másik jelenség, hogy a középiskolából kirepülő fiataloknak nem tud a munkaerőpiac reális karriercélokat felmutatni, így ösztönös reakció a munkába állás időpontjának kitolása - mondja a dékánhelyettes, aki harmadik okként az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek magas számát jelöli meg.

- A felsőoktatási törvény módosítása jól rátapintott a finanszírozási visszásságokra, de nem adott megfelelő választ. A finanszírozásban csökkenteni kell a fejkvóta arányát, viszont pontosan meg kell mondani, mit is jelent a feladat- (vagy más jellegű) finanszírozás. Ha nem a hallgatói létszámtól függ az intézmény pénzügyi stabilitása, az könnyebben válik meg a nem odavaló hallgatóktól. Emellett a bejutási követelményeket is emelni kell, ebben segíteni fog a versenyhelyzet is. Tudomásul kellene végre venni, hogy nem kötelező mindenkinek diplomával rendelkeznie - véli dr. Vámosi Tamás.

Illusztrációnkon vizsgára várakozó egyetemisták - ők mindent megtesznek, hogy diplomához jussanak.