A PTE is veszítene, ha államosítanák a kollégiumokat, a menzákat és a sportpályákat

Újabb jelentős érvágást ejthetne a hazai felsőoktatási ágazaton a kormányzat azon elképzelése, amely állami fenntartásba adná az egyetemek és főiskolák területén működő menzák, büfék, kollégiumok és sportpályák üzemeltetését. A hallgatói szolgáltatások állami kézbe kerülése a pécsi egyetemen működő egységek sorsát is nagyban befolyásolná, hiszen azok marketingértéke jelentős tényező a diákokért folytatott versenyben.

Nemzeti Hallgatói Szolgáltatói Rendszernek (NESZ) hívnák azt az állami hálózatot, amely összefogná és egy kézben működtetné az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat és sportlétesítményeket, miután azok fenntartása állami kézbe kerülne. A kormány ettől egyebek mellett a szolgáltatások színvonalának emelkedését várja.

A Pécsi Tudományegyetem gazdasági főigazgatója a Pécsi Újság megkeresésére azt mondta, egy tavaly októberi kormányhatározat rendelkezett egy olyan munkacsoport felállításáról, amelynek feladata a NESZ-ről szóló előterjesztés elkészítése.

- Tény, hogy egyelőre semmiféle konkrétumról nem beszélhetünk arra vonatkozóan, hogy mikortól és milyen formában működik majd a rendszer. A kérdés az, hogy a szolgáltatások átszervezésével az állam milyen szempontok szerint tervezi a hatékonyabb és költségtakarékosabb üzemeltetést - közölte Krutki Józsefné dr. 

A kollégiumok állami fenntartásba vétele kapcsán számos nehézség merülhet fel, különös tekintettel arra, hogy jó néhány létesítményt PPP-konstrukció keretében üzemeltetnek.

- Összetett kérdés a PPP-konstrukcióban felújított kollégiumok átvétele, hiszen az egyetem és a projekttársaságok között 20 évig fennálló szerződések köttettek. Tény, hogy a kollégiumok üzemeltetése veszteséges, megjegyzem, ez nem PTE-specifikus, a hallgatói normatívák, illetve hallgatói befizetések nem fedezik a költségeket. Ugyanakkor a hallgatók körében óriási a kereslet a kollégiumi férőhelyek iránt, és az egyetem is törekszik a veszteséges működés minimalizálására. A kollégiumok működése jelenleg a bérletükre és működtetésükre kötött szerződések alapján folyik.

Noha a PTE nem rendelkezik saját üzemeltetésű éttermekkel és büfékkel, az universitas területén működő 12 konyha-étterem (amelyből kettő a klinikum égisze alá tartozó intézmények munkatársainak szükségleteit elégíti ki) és 27 büfé többféle bérleti konstrukcióban látja el funkcióját.

- Olyan bérleti szerződések megkötésére törekszünk, amelyek maradéktalanul megfelelnek az Államháztartási törvény előírásainak, és amelyekben ugyanakkor az egyetem érdekei is érvényesülnek - tudtuk meg az igazgató asszonytól. Ő azt is elárulta, hogy a betegélelmezést vásárolt szolgáltatásként veszi igénybe a PTE, az egyéb éttermi- és büfé szolgáltatásokhoz a hallgatók a PPP-csomagon keresztül jutnak hozzá. A bérleti díjakból származó éves bevétel ezen a területen néhány tízmillió forintra rúg.

Azt, hogy összességében mekkora hátrány érné a PTE-t, ha megvalósulnának a kormányzat elképzelései, még nem tudni:

- Minden csak a konkrétumok és pontos információk ismeretében lesz számszerűsíthető. Érdemes azonban arról szót ejteni, hogy például a kollégiumok az egyetemi kötődés erős közösségi terei, komoly entitással bírnak, és számos problémát idézhet elő egy koncentrált állami hálózat létrejötte. Emellett a hallgatói szolgáltatásoknak - mint a szálláshelyek, étkezési lehetőségek, sportlétesítmények - és azok színvonalának marketingértéke van a hallgatókért folytatott versenyben. És az már összetettebb számítást igényel, sőt megkockáztatom stratégiai kérdés, hogy milyen veszteségekkel járna az imázs átalakulása - summázta a gazdasági főigazgató.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva