A PTE-n még morfondíroznak, de újból pályaalkalmassági vizsgát vezetnének be a tanárképzésben

A következő szemesztertől az ún. osztatlan tanárképzésre jelentkező diákoknak újból pályaalkalmassági vizsgát kellene tenniük a felvételi során. Az osztatlan képzés visszaállítása a tanárszakok esetében a Bologna-rendszer alkalmatlanságát bizonyítja, az már más kérdés, hogy a pályaalkalmassági vizsga mennyire nyeri el a felvételizők tetszését. A jövendő tanárok ugyanis egy háromfős bizottság előtt fejtenék ki, hogy miért is szeretnék ezt a pályát választani, ráadásul a szóbeli vizsga során számot adnának kommunikációs készségükről, valamint pedagógiai elképzeléseikről is. Az év elején legalábbis még ez volt a terv, azonban a felvételi eljárás finomhangolására még szükség van - tudtuk meg Komlósi László Imre oktatási rektorhelyettestől.

Egy tavaly októberben megjelent kormányrendelet határozza meg a 2013 szeptemberétől (újra)induló osztatlan tanárképzésre való jelentkezés követelményeit és a tanárképzés indításához szükséges feltételeket. A képzés öt- vagy hatéves, attól függően, hogy a pedagógusjelölt általános iskolában vagy középiskolában szeretne tanítani.

A kormányzati elképzelés alapja az, hogy ha a delikvens el akar jutni a tanári katedráig, előbb meg kellene felelnie a felvételi eljárás pályaalkalmassági vizsgáján. A felvételiző három részre tagolódó szóbeli vizsgán venne részt. Előbb egy pedagógiai témájú szöveg alapján értelmezne egy konkrét nevelési szituációt, majd egy általa szabadon választott - pedagógiai jellegű - olvasmányról szóló beszámolót értékelne, végezetül az előzetesen megírt motivációs levele alapján beszámolna karriertervéről, a pályával kapcsolatos elképzeléseiről, arról, hogy miért szeretne tanár lenni.

A Hoffmann Rózsa államtitkárhoz köthető gondolat azonban még további egyeztetésre szorul - mondja Komlósi László, a PTE rektorhelyettese, egyben az intézmény Pedagógusképzési Koordinációs Központjának vezetője.

- Újra kétszakos lesz a tanárképzés, ez mindenképpen pozitív fejlemény. Az intézménynek természetesen azt meg kell tudnia állapítani, hogy a jelentkezők alkalmasak-e a pályára, így mind pedagógiailag, mind szakmailag indokolt az eljárás bevezetése. Ezen a területen tudjuk megfogni a fiatalságot. Ezek a felvételi eljárások és megmérettetések hozzátartoznak a tanári szakmához - mondta a rektorhelyettes.

Az már más kérdés, hogy egyelőre nincs konszenzus a felsőoktatási intézmények között az egységes pályaalkalmassági eljárás bevezetéséről, noha annak kidolgozásán már ügyködnek a szakemberek.

- Van olyan egyetem, amely csupán írásbeli vizsgát szeretne, de van olyan is, amelyik csak elbeszélgetést, hiszen a felvételizőknek nincs elég idejük arra, hogy felkészüljenek egy bonyolultabb, többlépcsős felvételire. Erre csak a következő években kerülhet majd sor - fogalmazott a professzor.

Az mindenesetre kérdéses, hogy egy frissen érettségizett fiatal esetében mennyire mérhető, hogy alkalmas-e a pedagógusi pályára - ennek tisztázására (is) lenne hivatott a pályaalkalmassági vizsga.

- Nem mélységében akarjuk mérni a fiatalok e pálya iránti elkötelezettségét és képességeit, hanem azt szeretnénk tudni, hogy meg van-e bennük az elszántság és az az általános képesség, hogy ebben az irányban tanuljanak tovább. Ebben a tekintetben egy 18 évestől igenis meg lehet kérdezni, hogy mi motiválja, és mik a céljai azzal, hogy pedagógus legyen.

H. L. B. - Fotó: PTE