Afrikáról tanácskoztak a PTE-n

Az egyetem Afrika Kutatóközpontja és a Magyar Külügyi Intézet által szervezett egész napos tanácskozásra a kormányzatban Afrikával, a fejlesztéspolitikával és a globális kérdésekkel foglalkozó munkatársak, valamint Afrika-szakértők, diplomaták, civil szervezeti képviselők nagy számban vettek részt.

Az összefoglalót tartó államtitkár kiemelte, hogy soha nem volt arra példa, hogy a külügyi vezetésben „globális ügyekkel" foglalkozó magas rangú pozíciót jelöljenek ki. Legfontosabb feladataként nevezte meg azt, hogy szükséges megalapozni a magyar külpolitika globális szemléletét, és ebben Afrikának természetes helye kell, hogy legyen. A hétfői találkozó a Magyarország hosszú távú Afrika-politikájának megalkotását elősegítő konzultáció-sorozat első állomása volt.

A pécsi szervezők részéről dr. Tarrósy István egyetemi adjunktus, Afrika-kutató hangsúlyozta annak szükségét, hogy az elmúlt évek eszmecseréi, konferenciái után eljött az idő, hogy a kormányzat valóban felismerje a hatodik éve EU-tag Magyarország afrikai kontinensen meghatározható jelenlétének fontosságát, és megalkosson egy hosszú távon, az ország számára reális célokkal operáló, a nemzeti érdekeket figyelembe vevő, hasznosítható Afrika-stratégiát. Ehhez a kutatói szféra, a szakértők mindennemű segítséget felajánlanak, és kritikai szemlélettel igyekeznek megfogalmazni a társadalom egésze számára vállalható „magyar álláspont-javaslatokat".

Az ELTE docense, dr. Búr Gábor a hazai afrikanisztikai oktatás fejlesztése kapcsán húzta alá annak fontosságát, hogy a stratégiai gondolkodásnak azt is elő kell mozdítania, hogy álljon rendelkezésre hazánkban is az „afrikai tudásoknak" minél gazdagabb tárháza. Ehhez kapcsolódóan dr. Fodor Erika, a Külügyminisztérium szakmai főtanácsadója gondolatát követve a tanácskozás résztvevői egyöntetűen fogalmazták meg egy tudás-mátrix, tudás-trezor létrehozását, amely az Afrikára vetített magyar kapacitásokat, valamint a különböző szereplők, így a civilek, a gazdasági élet szereplői, a kormányzat, az egyetemek, stb. érdekeinek térképét is összefogja.

Az intenzív vitákkal tarkított konferencián a szakemberek megtárgyalták az afrikai kontinens problémáira adható lehetséges magyar válaszok tekintetében többek között az afrikai demokráciaépítés kérdését és a magyar demokrácia-tapasztalatok átadásának formáit, az afrikai élelmiszerpiaci helyzetet és a magyarországi mezőgazdasági technológiák exportálásának lehetőségét, az afrikai egészségügyi helyzetet és a magyar szerepvállalások hozadékát, továbbá az afrikai fejlesztések kapcsán a hazai üzleti szféra bevonásának esélyeit, az EU-s finanszírozási keretek kiaknázásának lehetőségeit.

Ez utóbbi kapcsán Makkay Lilla, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési és Humanitárius Segítségnyújtási Főosztály vezetője aláhúzta, hogy a magyar szereplőknek el kell sajátítania az európai pályázati logikát, referenciákat és speciális tudást kell szerezniük, amellyel később nagyobb tendereket is elnyerhetnek. Ehhez az első lépés a nemzetközi konzorciumok munkájába való partneri bekapcsolódás, az Afrika tekintetében hatalmas tapasztalatokkal rendelkező nyugat-európai szereplőktől a lehetséges tudások átvétele.

A gazdasági jelenlét kapcsán dr. Ternák Gábor, a PTE Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára kiemelte az afrikai kontinens irányából Európára nehezedő migrációs nyomást és az ehhez kapcsolódó fenyegető egészségügyi tendenciákat, amelyre nekünk is felkészültnek kell lennünk: fel kell tudnunk ismerni a számunkra ismeretlen betegségeket is, tudnunk kell ezeket gyógyítanunk, esetleges terjedésüket megelőznünk. „Ha pedig kinti jelenlétünkkel, tudásunkkal és munkánkkal bizonyíthatóan hasznára vagyunk az afrikai közösségeknek, ezen keresztül egyéb kapcsolatok, például a gazdaságban, is indulhatnak," fogalmazott a professzor.

A konferenciát követően a pécsi Afrikai Kutatóközpont, a Magyar Külügyi Intézet és a Külügyminisztérium Stratégiai Tervező Főosztálya egy összefoglaló anyagot készít, amelynek vitájára még idén sor kerül Budapesten.

Forrás: PTE