Annyi a tévhiteknek: kelendőek a bölcsészek és a leghamarabb találnak munkát

Az új felsőoktatási törvény év eleji bevezetése komoly kihívások elé állította a főiskolákat és az egyetemeket. Sokan az intézmények autonómiájának megnyirbálását vélik a kormány azon szándéka mögött, amely jelentősen csökkentette a hallgatói keretszámokat és az ösztöndíjakra jogosultak körét. Dr. Müller Péter egyetemi tanárral, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos dékánhelyettesével egyebek mellett az idei év tapasztalatairól, a fakultás előtt álló lehetőségekről és a bölcsészdiploma értékéről is beszélgettünk.

- Általánosságban milyen eredményekről tud beszámolni a kar idei tevékenységével kapcsolatban?
- A PTE Bölcsészettudományi Kara ebben a tanévben a tavalyi hallgatói létszám 93 százalékát érte el, s ezzel az egyetemen - a csökkentett állami finanszírozású helyekkel sújtott karok közül - az egyik legjobb eredményt produkálta. Jelenleg karunkon öt és félezer nappali tagozatos hallgató tanul, ami a PTE hallgatói létszámának megközelítőleg a 19 százaléka. Idei tanévünk a kar kettős évfordulójának jegyében zajlik. Különféle rendezvényekkel arra (is) emlékezünk, hogy 30 éve, 1982-ben lett egyetemi kar a korábbi Tanárképző Főiskola és 20 éve jött létre újra önálló Bölcsészettudományi Kar Pécsett.

- A felsőoktatási törvény bevezetése milyen következményekkel járt a BTK-ra nézve?
- A csökkentett és jövőre tovább csökkenő számú állami finanszírozású bölcsész-, társadalomtudományi és tanárképzési helyek fokozatosan rontják a kar gazdasági kilátásait. Ha vannak jogász- és orvos dinasztiák, akkor pedagógus dinasztiákról is beszélhetünk. A pedagóguscsaládok anyagi helyzete azonban általában szerényebb, s ha a kormányzat teljesen kivonul a bölcsészképzésből, akkor az ellehetetleníti ezt a területet.

- Mennyire elismert és népszerű a kar országos viszonylatban?
- A napokban publikált felsőoktatási rangsorban, amely 162 magyar egyetemi-főiskolai kar összehasonlítását nyújtja, a pécsi bölcsészkar összesítésben a 14. helyen áll, a PTE karai közül egyedül az orvosi kar előzi meg. Ez a helyezés egyébként a korábbi évek előkelő pozíciójában mutatja karunkat. Az eredmény azért is jelentős, mert a bölcsészkar esetében ez a pozícióőrzés a hazai bölcsészkarok nagy versenyében és a csökkentett állami helyek ellenére valósult meg.

- Milyen módon lehet(ne) a fakultást még népszerűbbé, vonzóbbá tenni a potenciális hallgatók számára?
- A közvélemény nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy mit is oktatnak egy bölcsészkaron. A fő szakok (magyar, történelem, idegen nyelvek) mellett a legnépszerűbb szakjaink a pszichológia és a kommunikáció. Nem tudok magyarázatot arra, hogy ha fontos a magyar kultúra és történelem, ha fontos a magyar mentálhigiéné, ha fontos az, hogy az emberek tudjanak idegen nyelvet (s legyen, aki ezt megtanítja nekik), akkor a bölcsészképzés miért nem a támogatott területek közé tartozik. Mi mindenesetre a magyar társadalom jövője szempontjából meghatározónak és fejlesztendőnek tartjuk ezeket a területeket, amelyek zöme a közoktatásnak is alappillére. A kar népszerűsítése érdekében idei ünnepi évünkkel leendő hallgatóinkat is megszólítjuk. A Mindentudás Egyeteme műfajával rokon programsorozatot indítottunk Bölcsész Akadémia címmel, amelynek keretében csütörtökönként a bölcsészterületek hazai kiválóságai tartanak előadás. A sorozat a tavaszi félévben is folytatódik, s a történettudomány területéről Romsics Ignác és Kövér György is az előadóink között lesz. Emellett meghirdettünk egy pályázatot középiskolásoknak, „Miért szeretnék pécsi bölcsész lenni?" címmel, amelynek legjobb munkáit értékes jutalmakkal (tablet, okostelefon, fényképezőgép, könyvcsomag stb.) díjazzuk. A pályázat részleteit a www.btk.pte.hu honlapunkon lehet megtalálni. Létrehoztunk egy Facebook-csoportot is a kar népszerűsítésére, amelynek forgalma igen aktív, volt olyan hét, amikor 13 000 látogatást regisztráltunk az oldalon. November 29-én, csütörtökön pedig bölcsészkari nyílt napot tartunk, melyre a város és a régió közel 250 középiskolájába küldtünk meghívót, hogy az e terület iránt érdeklődő középiskolásokat és szüleiket tájékoztassuk bölcsész- és tanárszakjainkról, képzéseink tartalmáról, a bölcsészlét és a bölcsészvégzettség előnyeiről.

- A BTK hogyan válhatna erősebbé a karok közötti versengésben - gondolunk itt elsősorban a tudományos tevékenységre, a megfelelő számú habilitált oktató meglétére, különféle kutatói-szakmai pályázatok és projektek lebonyolítására?
- Tudományos fokozatok tekintetében a PTE bölcsészkara megfelel a kutatóegyetemi (kutatókari) kritériumoknak, a minősítettség 73 százalékos. Az oktatók kétharmadának van PhD-fokozata, a 35 egyetemi tanár közül húszan ezen felül még az MTA doktora címmel is rendelkeznek. Karunkon működik a PTE húsz doktori iskolájából hat, és az egyetem szenátusa november közepén döntött a hetedik doktori iskolánk megalapításáról, ez a Demográfia és Szociológia Doktori Iskola, amely a demográfia, az egészségmagatartás és a településszociológia területén folytat kutatásokat. Doktori iskoláinkban az utóbbi öt évben 209 doktorjelölt szerzett doktori fokozatot. A tudományos színvonal egy másik eleme, szempontja a tudományos diákköri munka illetve a kétévente megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon való eredményes szereplés. 2009-ben 38, tavaly 31 helyezést értek el hallgatóink a legjobbak versenyében. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a pécsi bölcsészkar a minőségi oktatás és kutatás helye. Ezt a pozíciót a jelen feltételek között megőrizni igyekszünk, erősíteni akkor tudjuk, ha ehhez támogató környezet fog társulni.

- Mennyit ér manapság a PTE bölcsészkarán szerzett diploma? Mennyire piacképes egy szociológia- vagy éppen pszichológia szakon végző hallgató? Nem növelik-e a munkanélküliek széles táborát a frissen végzett bölcsészek - kivéve természetesen a nyelvtanárokat?
- A médiában terjengő híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem esélytelenek a munkaerőpiacon a bölcsészdiplomás pályakezdők. Tavaly az Educatio Kft. harmincegy felsőoktatási intézmény több mint húszezer végzősének bevonásával folytatott kutatást, amely megállapította, hogy a bölcsészek mintegy negyven százaléka már a végzettség megszerzésekor főállásban dolgozik, átlagos álláskeresési idejük pedig kevesebb, mint három és fél hónap. Azaz gyorsabban találnak munkát, mint az agrár-, a műszaki, a művészeti, a gazdaságtudományi, a jogi és a sporttudományi terület végzősei. A húszezer diplomás elhelyezkedésének vizsgálatából az is kiderül, hogy a pedagógusok és a társadalomtudományi végzettségűek az elmúlt évben egyre kelendőbbek lettek. Ez egyébként nem magyar specialitás. Vekerdy Tamás pszichológus említi egyik művében, hogy a sikeres londoni citybeli vállalkozások menedzsmentjében a vezetők jelentős része még csak nem is közgazdasági iskolát vagy menedzserképzőt végzett, hanem bölcsészetet. A tágabb látókör rugalmasabb döntéseket tesz lehetővé, és szélesebb vállalkozói horizontot tesz áttekinthetővé. Egy Németországban élő volt tanítványom is hasonlóról számolt be nemrég: az üzleti szférában nagyon sok filozófia szakot, bölcsész diplomát szerzett fiatal dolgozik. Ez a végzettség ugyanis nyitottságot, rugalmasságot, gyakran kreativitást jelent, aminek egy-egy szektor megújításában és versenyben maradásában meghatározó szerepe van. Sajnálatos, hogy vannak, akik ezt a tapasztalati tényt nem hajlandók tudomásul venni.

H. L. B. - Fotó: PTE