Az állam vagy fizet, vagy nem, ez a baj - Terv készül a PTE gazdálkodásának stabilizálására

A Pécsi Tudományegyetem Szenátusának szeptember végén tartott ülésén Zeller Gyula rektorhelyettes (képünkön) intézkedési tervet nyújtott be az intézmény vezetésének, amely a csökkenő hallgatói létszám és a likviditási gondok megoldására tesz javaslatot. A szakember szerint a legfőbb probléma az ígérthez képest késedelmesen megérkező állami forrásokkal van, de legalább ugyanekkora problémát jelent az utóbbi években tapasztalható csökkenő hallgatói létszám is.

A felsőoktatási struktúra átalakításával járó nehézségek továbbra sem kerülik el a Pécsi Tudományegyetemet. Az intézmény gazdálkodási mozgástere tovább szűkült a korábbi időszakhoz képest, a csökkenő állami támogatások késedelmes beérkezése - és néhány esetben elmaradása - pedig csak ront a likviditási helyzeten.

Zeller Gyula gazdasági ügyekért felelős rektorhelyettes a Pécsi Újság.hu megkeresésére azt mondta, a legutóbbi szenátusi ülésen benyújtotta azt az intézkedési tervet, amely "megoldást kínálhat a PTE számára az elkövetkező időszakban".

- A stratégia elsődlegesen a csökkenő hallgatói létszámból eredő problémákra keres megoldást. Jelentősen átrendeződött az egyes szakok állami támogatása, emellett tapasztaljuk, hogy bizonyos területeken nagyon kevés a jelentkező. Végig kell gondolnunk, hogy szükségünk van-e minden szakra. Az egész intézkedés-sorozattal az a célunk, hogy igyekezzünk minden szak számára felmérni, képesek-e eltartani önmagukat.

A szakember elsősorban azon képzési területek jövőjét látja kétségesnek, amelyek öt főnél kisebb hallgatói létszámmal rendelkeznek.

- Elsődlegesen a gazdaságtalan szakokat szeretnénk megszüntetni, vagy átmenetileg szüneteltetni, ezeknek ugyanis a hallgatói létszámhoz képest óriási a ráfordításuk. Ha szűkítjük a szakportfoliót, akkor nem veszítünk túl sok hallgatót, de jelentősen csökkenhetnek költségeink - fogalmazott az intézményvezető.

Komoly nehézséget okoz az is, hogy a korábbi évekhez képest jelentős mértékben csökkentek az állami támogatások, ráadásul sokszor késve érkezik az egyetem számlájára a pénz - ha ugyan megérkezik...

- Ha minden olyan forrást megkapnánk, amire ígéretünk van, akkor ezt az évet sikeresen tudnánk menedzselni. De sajnos az a tapasztalatunk, hogy nem mindig kapjuk meg azokat időben és nem minden ígért forrás biztos. A kutatóegyetemi címmel járó 667 millió forintos kiválósági támogatásról szóló szerződést még márciusban írtuk alá a minisztériummal, de csak most fogják kifizetni - azt is négy részletben. Szintén részletekben kapjuk meg a PPP-konstrukciókban felújított ingatlanok után járó több mint egymilliárd forintot. Ugyanakkor nincs információnk a struktúraátalakítási alapból megítélt reorganizációs forrásról.

Mindez tovább fájdítja az intézményvezetők fejét, hiszen ha nem folynak be idejében a támogatások, akkor nem tudnak fizetni, így „öregszik" a szállítói állomány is.

- Ennek következtében néha faktorálnunk kell, növekednek a késedelmi kamatok terhei, a kamatkötelezettségek pedig tovább rontják a helyzetünket.

A rossz gazdasági mutatókért a Klinikai Központ is felelős, mondja a rektorhelyettes - igaz, nem önhibájából. Az elképzelések szerint a KK-nak konszolidációs tervet kell kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy mérsékelje több milliárd forintra rúgó adósságállományát.

- A klinikum esetében létszámleépítésben már nem gondolkodunk, más eszközt kell találnunk. Tárgyalunk a beszállítókkal, s bízunk benne, hogy sikerül egy 150-180 milliós konszolidációs programot végrehajtani.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva