Az orvosi kar régi-új dékánja még jobb, hatékonyabb lobbizást szeretne

Prof. Dr. Miseta Attilát választották újból a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánjává. A második ciklusát ugyan csak szeptember közepén kezdi az egyetemi vezető, mégis arra kértük, hogy értékelje az elmúlt éveket, milyen eredményeket sikerült felmutatni, s melyek azok a problémák, amelyek még megoldásra várnak.

Miseta Attila szerint a pécsi orvostudományi kar jelenleg viszonylag jó konjunkturális helyzetben van, sikerült kiszélesíteni a magyar képzési portfóliót, azaz növelni az általános orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek számát.

- Emellett eredményként könyvelem el, hogy több olyan belső pályázati rendszert indítottunk el, amelyek révén segíthetünk a kar tudományos outputján. Tehetséges fiatalokat sikerült itthon tartanunk, és külföldről is haza tudtunk csábítani már érett kutatókat.

Az elmúlt években sikerült elérni egyfajta konszenzust a karon, az információáramlás olyannyira feljavult, hogy a dékán szerint "a kollégák is látják és értik azokat a döntési mechanizmusokat, amelyeket akceptálnak, még ha azok esetleg kellemetlenül is érintik őket. Ez a belső harmónia záloga" - fogalmazott a vezető.

- Lényeges, hogy sikerül végrehajtani a 400 ágyas klinika rekonstrukcióját, hiszen az érinti az oktatást is. Nemcsak a betegek, az egészségügyi személyzet, hanem a hallgatóink is megfelelő körülmények közé kerülnek, ráadásul egy oktatási komplexum kialakítása is segíti majd a tanításukat. A sikerek közé sorolom, hogy saját erőből jelentős tantermi rekonstrukciókat hajtottunk végre, elsősorban a központi épületben, de a klinikum területein is.

Azért nem fenékig tejföl az élet a Szigeti úton sem, hiszen további jelentős infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség.

- Az elöregedett, és nem erre a hallgatói kontingensre épült központi épület felújítása szükséges lenne. Többször nekifutottunk, hogy komoly pályázati pénzeket szerezzünk, de sajnálatos módon nem jártunk sikerrel. Első körben azért, mert az ilyen típusú pályázatok feltételeként szabták, hogy csak olyan felsőoktatási intézmények részesülhetnek kedvezményben, ahol nincsen kincstári biztos, Pécsett viszont volt. A második körben azért, mert azt találták ki, hogy Budapest és környéke nem részesülhettek bizonyos típusú európai uniós fejlesztésekben, ebben az esetben viszont nem volt ilyen korlátozás. Szükség volna tehát egy alapos segítségre ahhoz, hogy feljavítsuk az infrastruktúránkat.

A dékán elmondta, nem sikerült megvalósítani a Hallgatói Szolgáltató Központ tervét sem. Ennek révén a medikákat és medikusokat egy modern kampusz keretei között tudnák kiszolgálni.

- Tény, hogy a Tudásközpont bizonyos igényeket ki tud elégíteni. De egyrészt távol esik tőlünk, másrészt a nyugati kampusz keretein belül lehetne létrehozni az orvosi-, valamint a bölcsész- és természettudományi kart kiszolgáló intézményrendszert.

A professzor szerint probléma, hogy a jelenlegi költségvetési rendszeren belül lehetetlen megoldani a célirányos tartalékolást.

- Különösen egy olyan intézményben, amely likviditási problémákkal küszködik, azaz jelentős kifizetetlen számlaállománya van. Egy intézményen belül azokat a részeket is fejleszteni kellene, amelyek jól mennek, s így még többet tudnának produkálni.

Ami a jövőt illeti, a dékán fontosnak tartja az eddigieknél hatékonyabb együttműködést a döntéshozókkal.

- Pécs és a régió vonzereje sajnálatos módon olyan, amilyen. Ezért én sokkal dinamikusabb és hatékonyabb együttműködésre és lobbizásra fogok törekedni a politikummal. A pécsiek ezt megérdemlik és a politikusoknak nemcsak arra kell emlékezniük, hogy melyik pártformációhoz, hanem arra is, hogy ők elsősorban a pécsi választókhoz tartoznak. Bízom benne, hogy a következő négy évben hatékonyabban tudunk lobbizni a megfelelő forráselosztásért. Ez rendkívül fontos, hiszen ebben a konstellációban csak így lehetségesek masszív fejlesztések, amelyek egyszerre szolgálják az egyetem, az orvoskar és a város, valamint a régió érdekeit is. Egészen biztosan tudnánk pluszforrásokat bevonni, ha erőinket koncentrálni tudnánk! Azt is nagyon fontosnak gondolom, hogy a meglévő pénzeket helyi vállalkozók nagyobb arányban nyerjék el. Hiába az invesztíció, ha az nem segíti Pécset és Baranyát ezen a szinten is.

Mindezek folyományaként kerülhet sor a kar infrastrukturális és személyi fejlesztéseire is, hiszen a dékán szerint a fakultás jelenleg túlterhelt mind az alapévfolyamokon, mind a klinikumban, mert az oktatói létszámhoz képest relatíve itt a legmagasabb a külföldi hallgatók aránya.

- Mindenképpen szükségesek a további személyi és strukturális fejlesztések az orvosi kar területén. Ezt részben saját erőből is meg tudjuk valósítani, de ehhez egy kicsit eltérő filozófia kell a korábbihoz képest. Bízom benne, hogy a rektor úrral és az egyetemi vezetéssel ezeket a célokat ha nem is száz százalékban, de jelentős hányadában a következő ciklus végére meg fogjuk tudni valósítani.

Mindemellett persze a nemzetközi szinten is elismert magyar orvosképzési modell óvatos reformjára is szükség lenne, de alapvető változtatásokra nincs szükség. Csökkenteni lehetne az adminisztrációt, amelynek „áramvonalasítása" többletforrásokhoz vezetne.

- Nem mellesleg a "l'art pour l'art" típusú adminisztráció kiiktatása jobb hatékonyságot eredményezne - fogalmazott a dékán.

A majdnem mindenkit érintő hálapénz esetében pedig a kérdést mindenképpen együtt kellene kezelni az orvosi és egészségügyi személyzet fizetésének a rendezésével és egyfajta szemléletváltással.

- Hangsúlyozom, hogy az orvosi hivatás rendkívül fontos, de az egészségügyi ellátás szempontjából csak az egyik elem. Egyre több komoly technikai tudással rendelkező kolléga van, az orvostudomány egyre inkább technikai jellegű lesz. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a segítő nővérek és az asszisztencia helyzetének rendezése az orvosokéhoz hasonlóan lényeges. A bérrendezés során az egyetemi szférában is kéz a kézben kell haladnia az oktatói és a klinikai pénzügyi konszolidációnak, különben belső feszültségek keletkezhetnek. Baranya, Somogy, Tolna, de a vonzáskörzetünkbe tartozó többi megye is gazdag tehetségekben. Az ő megtartásuk, fejlesztésük közös célunk. Sok munkával és összefogással messzire juthatunk.

H. L. B.