A kormány felsőoktatási stratégiájához készült legutóbbi szakértői anyag szerint a négy kiemelkedő magyar egyetemnek - köztük a Pécsi Tudományegyetemnek - legkésőbb hét éven belül a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé kell(ene) beverekednie magát. Az elképzelés realitásáról, a különböző ranglisták megbízhatóságáról kérdeztük prof. Dr. Bódis Józsefet, a PTE rektorát. Interjú.

- A Felsőoktatási Kerekasztal pár napja a felsőoktatási intézmények (új) kategóriákba sorolásáról egyeztetett. A PTE „nemzeti" tudományegyetemi minősítést kaphat. Ez mit jelent a pécsi universitasra nézve?
- A tervek szerint a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába sorolnák: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és regionális helyi főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást, és hogy milyen képzéseket folytathatnak.
A Kerekasztal megállapodása szerint szeptember második feléig kell elvégezni a besorolási döntéseket, hogy a szükséges törvénymódosítás még ősszel megszülessen. A Pécsi Tudományegyetem számára létkérdés a nemzeti tudományegyetemi minősítés, és meg is felel az elvárt kritériumoknak: nagyszámú tudományterületen működik, jelentős kutatási eredményekkel, tudományos potenciállal rendelkezik. A felsőoktatási intézmények besorolásához kapcsolódóan valóban van egy olyan szándék, hogy a 2014-2020 EU tervezési és költségvetési időszak végére meghatározott programok és fejlesztések révén a nemzeti tudományegyetemek bekerüljenek a világ élvonalába. 

- Mennyire valós ez a kormányzati szándék - különösen a pécsi egyetem vonatkozásában?
- A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz ma erre a kérdésre. A felsőoktatás alapfeladatainak állami támogatása öt év alatt majdnem a felére csökkent, 2008-ban 207 milliárd, 2009-ben 193 milliárd, 2010-ben 190 milliárd, 2011-ben 182 milliárd, 2010-ben pedig már csak 165 milliárd forintot kaptak az egyetemek, főiskolák. 2013-ban még kevesebb, 123 milliárd forint jut a felsőoktatásra, emellett 58 milliárdot fordítanak célzott támogatásra. Egy sor szerkezeti és finanszírozási átalakításon vagyunk túl, és mivel a felsőoktatás kiterjedt és sokszínű szakmai, szervezeti és pénzügyi rendszert alkot, a nagy volumenű átalakítások a leggyakrabban évek múlva éreztetik hatásukat. Nem biztos, hogy jelen pillanatban minden adekvát ahhoz, hogy megnyugtatóan kijelenthessük: 2020-ra bekerülünk a világ élvonalába.

- Az egyetem milyen módon tudná javítani oktatási színvonalát, milyen feltételek, eszközök, projektek, beruházások kellenek mindehhez?
- Az innovációnak kulcsszerepe van. Komoly hátrányt kell ledolgoznunk, hiszen nincs hagyománya az innovációnak, hiányzik a kutatáshasznosítási és ipari tapasztalat. Az egyetem ideális szerepe a tudásalapú társadalomban hármas: egyrészt a tudásalap előállítása, másrészt a tudás átadása oktatással, harmadrészt tudás és technológia transzfer az iparba. A harmadik elem nem kellően hangsúlyos, azaz relatíve kevés a felsőoktatási kutatóhelyeken létrejövő eredmény, amelyeknek csak kis része hasznosul az iparban. Az ötletek üzleti hasznosításának feltételei pedig: sok pénz, elkötelezettség, együttműködési készség, szellemi tulajdon védelmének megszervezése, licenc és know-how kidolgozás, értékesítés, spin-off és start-up cégek alapítása, működtetése, értékesítése, az innováció oktatásának fejlesztése, vállalati, befektetői kapcsolatok fejlesztése. Erre való tekintettel a PTE - a felsőoktatási intézmények közül Magyarországon elsőként - a kutatás-fejlesztés és innováció iránti elkötelezettségét hosszú távú Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia keretében deklarálta K+F+I fejlesztéspolitikáját. Célkitűzéseit, és a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, eszközöket határozott meg. A PTE törekvése, hogy képes legyen a megszületett szellemi alkotások feltárásától egészen a megvalósításig aktív segítője lenni az innovációs és technológia-transzfer folyamatoknak, meghatározó szereplőjévé válva a hazai és nemzetközi innovációs piacnak.

- Mindezeken túl hogyan lehet növelni a képzések minőségét és eredményességét?
- Az egyetem szellemi termék portfóliója közel 80 termékből áll aktuálisan. Többségében találmányok, know-how-k, szerzői művek, megjelölések alkotják a portfóliót. Az innovációs aktivitást mutatja a szabadalmi tevékenység is, 2010 óta 57 új bejelentést tett a Pécsi Tudományegyetem. A szellemi termék portfólió hasznosítása mellett kiemelt feladat a kutatáshasznosítás, a kapacitások kiajánlása. Míg korábban komoly hiányosság volt a nem koncentráltan rendelkezésre álló vagy hiányos kutatási infrastruktúra a piac által igényelt kutatásokhoz, vagy az elavult műszerpark, ez ma már megoldott az új kutatóközpont beruházással. A Szentágothai Kutatóközpontban létrejött magas színvonalú koncentrált kutatási facilitás, valamint a kutatócsoportok szellemi tőkéje jó lehetőséget kínál a piaci alapon történő K+F megrendelések fokozásához. A kutatóegyetemi minősítés többek közt azért is hasznos, mert feltétele: együttműködni vállalatokkal, rugalmasan reagálni a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire. Vagyis egy az egészségiparban és környezetiparban tevékenyen részt vevő szerepet vár el az egyetemtől, ahol az egyik legértékesebb áru, a tudás koncentrálódik. A PTE kitörési pontja ez lehet.

- Milyen tényezők befolyásolhatják mindezt?
- Hátráltató tényező a gyenge pénzügyi helyzet. Az Egyetem korántsem stabil pénzügyi-gazdasági helyzete rányomja a bélyeget a K+F+I tevékenység színvonalára, és ugyancsak nehézséget jelentett a nyertes pályázatok önrészének finanszírozása a folyamatosan fennálló likviditási problémák miatt. És akkor még nem beszéltünk a klasszikus tudományterületekről (a bölcsészet, művészet, jogtudomány, az identitást, kultúrát meghatározó, formáló tudományterületekről), amelyekről már sokkal nehezebb a fent részletezett módon versenyképességről beszélni. A világról való gondolkodást alapvetően határozzák meg, magas színvonalú oktatásuk elvárt, ildomos, sőt, kötelező. Ebből a szempontból nem biztos, hogy a TOP200-ba való bekerülés a jól megfogalmazott cél, hanem inkább, hogy jól értelmezzük-e a körülöttünk lévő világot, jó kérdéseket teszünk-e fel, jó válaszokat adunk-e azokra, egyáltalán rendelkezünk-e kellő tudással, kreativitással a kor kihívásaival szemben.

- Rengeteg ranglista készül évente a felsőoktatási intézményekről. Mennyire objektívek ezek a toplisták? A PTE jelenlegi helyezése mennyire tükrözi a tényleges állapotokat?
- Tavaly decemberben, a „Mire jók az egyetemi rangsorok?" címmel rendezett felsőoktatási konferencián az derült ki, hogy több magyar egyetem évek óta szerepel a világrangsorokban, arra viszont a jelenlegi finanszírozás mellett esély sincs, hogy egy-két éven belül bármelyik magyar felsőoktatási intézmény a legjobb száz-kétszáz közé jusson. Többek közt ott hangzott el az is, hogy a 400. hely környékén végző bécsi egyetem támogatása körülbelül a háromszorosa annak, amit az ELTE kapott, de ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is. Csak a bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt. Évről évre több lista és rangsor jelenik meg a meghatározó nemzetközi szaklapokban, természetesen nyomon követjük ezeket. Itt van például a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) listája, amelyet 2003 óta minden évben összeállítanak. Százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát. Ezt a rangsort gyakran bírálják, ugyanis olyan szempontok alapján listázza a felsőoktatási intézményeket, amelyek inkább a tudományegyetemeknek kedveznek. Hangsúlyosak például az oktatók-kutatók által elnyert díjak, akár egy Nobel-díjas kutató alkalmazása is változtathat egy egyetem pozícióján. A University Ranking by Academic Performance legfrissebb egyetemi rangsorában hat magyar egyetem jutott a legjobb 800 közé, a Pécsi Tudományegyetem a 794. helyet szerezte meg. Figyelemre méltó a Quacquarelli Symonds tematikus felsőoktatási rangsora, amelyre hét magyar egyetem került fel. A brit cég hat képzési terület harminc oktatási programját vizsgálta, a listák összeállításakor a tudományos munkák idézettsége, valamint akadémiai és a munkáltatói vélemények alapján rangsorolták az intézmények képzéseit. A modern nyelvtudományi képzések rangsorában az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján 151-200. lett a Pécsi Tudományegyetem. De például a brit felsőoktatási szakfolyóirat, a Times Higher Education (THE) felsőoktatási rangsorából évről évre kimaradnak a magyar egyetemek.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva