Bódis József: a kézi vezérlés csorbítaná az egyetemi autonómiát

Az új felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban kérdeztük Prof. Dr. Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorát. A kormány elé kerülő koncepció sokak szerint egyebek mellett jelentős forráskivonást, a finanszírozás megváltoztatását és az egyetemi autonómia korlátozását is tartalmazza. 

- Rektor úr, hogy látja, tényleg szükség van a felsőoktatás reformjára?
- Igen, ebben egyetértés van a Magyar Rektori Konferencia, az oktatási államtitkárság és az egyetemek között, ráadásul az alapvető célkitűzések is harmonizálnak (minőségi oktatás, színvonalas képzések és valódi értéket képviselő diplomák), ám a megvalósítás formájában lényeges nézetkülönbségek mutatkoznak.

- A tervezet a hallgatói létszámkeret szűkítésével is számol. Mennyire valós a kabinet ezen elképzelése? (A nyugati tendencia épp ennek az ellenkezője.)
- Az Európai Bizottság által kidolgozott új felsőoktatási reformstratégia célja a diplomások számának növelése és az oktatás minőségének javítása, valamint az, hogy a felsőoktatás a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá ahhoz, hogy az EU gazdasága megerősödve kerüljön ki a válságból. Egyetértek ezekkel a törekvésekkel, véleményem szerint ezzel kellene szinkronba hozni a saját nemzeti felsőoktatási koncepciónkat is.

- Újdonság, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal egyfajta szerződést kötnének, amelynek értelmében végzésük után meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk, különben vissza kellene fizetniük képzésük költségét. Mennyire reális ez az elképzelés, mennyire lenne ez megoldható a gyakorlatban? 
- Az ország érdekeit az szolgálja, ha fiatal diplomásaink tudásukat itthon kamatoztatják. Ennek ösztönzésére az elsődleges eszköz a tartalmas életpálya modellek kialakítása. Emellett meg kell találni a leghatékonyabb megoldásokat arra, hogy a diplomások anyagilag is érdekeltek legyenek az itthoni munkavállalásban. A tervezett visszatérítési rendszer számos veszélyt rejt magában, könnyen visszatartó erővé válhat, ráadásul éppen azokon a viszonylag drága képzési területeken (a műszaki-, és a természettudományok vagy a kapcsolódó tanárképzés), amelyeken az országban már most is hiány mutatkozik.

- Az egyetemek számának csökkentése jó vagy rossz helyzetbe hozza a pécsi universitast?
- Mindenképpen pozitívum, hogy a jelenleg érvényben lévő koncepció szerint a lehető legmagasabb, vagyis tudományegyetemi rangot kapna a PTE, hiszen minden ehhez szükséges feltételnek meg tud felelni az intézmény. Azonban csak akkor tudjuk a fiatalok bizalmát - amely az idei rendkívül magas jelentkezési számainkban is megmutatkozott - megtartani, ha a minőségi oktatásaink színvonala nem csökken.

- Mit jelentene a gyakorlatban az egyetemek autonómiájának tervezett korlátozása?
- A javaslat több helyen jelentősen szűkíti az intézményi autonómiát: a vezetők kiválasztását állami egyetértéshez köti, ellenőrizni kívánja az egyetemek, főiskolák tudományos és oktatói tevékenységét, meg kívánja határozni az intézmények belső struktúráját, működési rendjét. Ez az egyébként jelentős túlszabályozás önmagában is gátja a hatékony intézményi működésnek. A Magyar Rektori Konferencia egyetért azzal, hogy a közösség által nyújtott támogatást a lehető leghatékonyabban, ellenőrizhetően kell felhasználni, ugyanakkor ezt nem lehet a javaslatban megfogalmazott „kézi vezérlésen" keresztül megtenni. A felsőoktatás hatékony működését csakis a gazdálkodási, oktatási és kutatási autonómia korlátok nélküli érvényesülése garantálja, aminek a társadalmi elvárásokkal összhangban lévő felelősségvállalással kell párosulnia.

- A Magyar Rektori Konferencia,  amelynek ön az elnöke, elkészített egy javaslatot a hallgatói normatíva finanszírozásával kapcsolatban is. Melyek e javaslat lényegi elemei?
- Lényege, hogy a hallgatók tanulmányainak (feltételezett) költségeit nem a felvételi keretszámok és az aktuális hallgatói létszámok ismeretében javasolja elszámolni, hanem a hallgatók eredményes teljesítései alapján. Mivel a teljesítések mérőeszköze a megszerzett kredit, a javaslat alapgondolata az, hogy a képzések finanszírozása félév alapú helyett kredit alapú legyen. Ezen belül az állam csak a hallgatók által teljesített kreditek után fizessen, a felvett, de nem teljesített kreditek költségeit pedig a hallgató legyen köteles megtéríteni. Az egy hallgató számára államilag finanszírozott (teljesített) kreditek száma értelemszerűen korlátos: képzési ciklusonként csak egy-egy program kreditszáma vehető igénybe.

- Mint a MRK elnöke, mit tart legfontosabb feladatainak az egyéves ciklusa során?
- Azt, hogy egy olyan felsőoktatási törvény szülessen, mely valódi megoldást jelent az egyetemi polgárok jelentős többsége számára és a felsőoktatás meglévő problémáira.

- Milyen a kapcsolat a rektori konferencia, mint fórum és a kormány (illetve az illetékes tárca) között?
- Rendszeresek az egyeztetések, de azt szeretnénk elérni, hogy a javaslataink, az észérveken és konkrét statisztikai adatokon alapuló észrevételeink nagyobb hangsúlyt kapjanak a végleges koncepció kialakítása során.

H. L. B.