Bódis József: Még minden bizonytalan a kancellári rendszer bevezetése körül

2014. június 30. hétfő 15:10

Frissítve: 2014. június 30. hétfő 23:28

A felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosításának - amelyről ma, június utolsó napján döntenek a parlamentben - egyik legsarkalatosabb pontja a kancellári rendszer bevezetése. A kancellárok az elképzelések szerint már ősztől munkába állnának az egyetemeken, mégpedig az intézmények gazdasági vezetőiként. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) - némi fenntartással - már tavaly szeptemberben elfogadta a rendszer bevezetését, mostani álláspontjuk szerint fél év után felül kell vizsgálni a rendszer működését.

Balog Zoltán

Az Országgyűlésben ezt mondták a kancellári rendszerről

Az oktatási törvények kormány által javasolt módosításának tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. Rétvári Bence szerint a kancellári rendszer bevezetésével semmi nem fenyegeti a felsőoktatási intézmények alaptörvényben definiált önállóságát és szabadságát. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az oktatási törvények módosítását ismertetve hétfő este kiemelte: a kancellár az intézmény működtetéséért felelős felsővezető menedzser. A kancellár számos feladatát egy professzionális szervezet élen látja el, ennek részeként kialakít egy olyan önálló szervezeti egységet, amely a gazdasági feladatokért felel.
A kancellár a felsőoktatási intézmény közalkalmazottja, kinevezője a miniszterelnök, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. A kancellári rendszer bevezetésétől függetlenül a rektor az intézmény első számú vezetője, továbbá visszaáll a rektorválasztás régi rendje is, vagyis a jelöltek közül a felsőoktatási intézmény szenátusa választ - fejtette ki.
A Fidesz nevében Pósán László biztosította támogatásáról a kormányt.
Hiller István, az MSZP vezérszónoka arra kérte a kabinetet, hogy gondolja újra jelenlegi elképzelését, és halassza el a kancellárok felsőoktatási intézményekre "oktrojálását". Kiemelte, a kormány javaslata csak a jelenlegi hatalom érdekeit szolgálja. A szocialista politikus úgy fogalmazott, hogy a jövőben a rektor mondhatja a tanévnyitó beszédeket, az egyetem tényleges irányítása azonban a kancellár kezébe kerül. Rétvári Bence zárszavában azt mondta, hogy az ellenzék kizárólag politikai logika alapján támadja a javaslatot, amelyet szerinte az egyetemi vezetők időben megismerhettek és támogattak is.

miniszter június közepén nyújtotta be az Országgyűlésnek a felsőoktatási törvény módosítását. A tervezet szerint az egyetemek és főiskolák gazdasági vezetését a jövőben a kormány által kinevezett kancellárok fogják irányítani, a rektorok pedig csak a tudományos területért felelnek majd.

- Biztosítanunk kell, hogy az a több tízmilliárdos költségvetés, meg az a több ezer dolgozó, amellyel ezek az intézmények működnek, valóban egy hatékony, szakmai gazdálkodásban tudjon működni. Ezt a munkát a kiválasztott és felkészült, a miniszterelnök által kinevezett kancellárok fogják elvégezni - érvelt a rendszer bevezetése mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Bódis József, a PTE rektora, egyben a rektori konferencia újból megválasztott elnöke szerint még ők sem tudnak többet a kancellária-rendszerrel kapcsolatosan.

- Egyelőre a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatra kell hagyatkoznunk. Ez meglehetősen szűkszavúan és nagyvonalúan beszél a kancellár szerepéről, hatásköréről. A javaslat kimondja, hogy a felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki az alaptevékenységnek megfelelő működésért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat. Az intézmény működtetését a kancellár végzi, ő felel többek közt a gazdasági, pénzügyi, számviteli, jogi, igazgatási és informatikai tevékenységéért, a vagyongazdálkodásért - mondta megkeresésünkre a professzor.

Lényegében tehát csak ezek az információk ismertek.

- Az egyetemi döntéshozatal autonómiája jelenleg is meglehetősen viszonylagos. Nyilvánvalóan a tervezett új rendszerben kulcskérdés lesz a felsőoktatási intézményeket vezetők, működtetők, felelősök közötti viszony milyensége és minősége. A Pécsi Tudományegyetem is várja a részletesebb, pontosabb információkat - hárította el további érdeklődésünket a PTE rektora.

H. L. B.