Bologna-rendszer: a régi jobb volt?

A nyilatkozatban lefektetett célkitűzés alapvetően a képzési ciklusokat és a megszerzett diplomákat foglalná egységes keretrendszerbe, figyelembe véve az óhatatlanul meglévő egyedi (nemzeti) jellegzetességeket és oktatási sajátosságokat. A magyar (poroszos hagyományú) felsőoktatást tekintve a kétciklusú képzés bevezetése komoly kihívás elé állítja az - egyébként eléggé konzervatív szemléletű - egyetemeket.

Az első, a tömegoktatást megvalósító alapfokú ciklus a gyakorlatorientált képzést, a munkaerőpiacon is eladható tudást állítja előtérbe Erre épül az elméletileg jobban megalapozott mesterképzés, ahová már csak a hallgatók 35 százaléka kerülhet - legalábbis államilag támogatott keretek között; míg a PhD-fokozat megszerzésére már csak minden tízedik diáknak van lehetősége.

Miután az idei őszi szemeszterben indult először útjára a mesterfokozatú képzés, megkerestük Lengvárszky Attilát, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatóját, azt tudakolván, hogyan látja az elmúlt évek „ráhangolódását", milyen tapasztalatokat és konzekvenciákat tud levonni a 2006-ban bevezetett reformokat illetően?

Mint az igazgató elmondta, az eddigi tapasztalatok szerint nem végzett annyi hallgató az alapszakokon, hogy azt a mesterszakokra vonatkozó keretszámot, ami az államilag támogatott keretek között rendelkezésre állt, fel tudták volna tölteni. Ez elsősorban az alapképzési szakokon elhúzódó tanulmányok miatt alakult így, nagyon sok kurzust kellett teljesíteniük a hallgatóknak „főként azért, mert amikor összeállították a tanterveket, a korábbi ötéves képzéseket sűrítették három vagy három és fél évbe, és csak ezután dolgozták ki a mesterképzéseket - így egy kicsit torzult az alapképzés".

A szakember egyébként nem tud olyan munkaerő-piaci felmérésről, amely az alapképzettséget szerzett végzettek diplomájának piacképes voltát elemezné - ámbár az új struktúra lényege épp a frissen szerzett gyakorlatorientált tudás mihamarabbi hasznosulása lenne.

Azt firtató kérdésünkre, hogy visszafordítható-e még a Bologna-folyamat, vagy nem lenne-e jobb egy másfajta szisztéma, az igazgató úgy nyilatkozott: annyira előrehaladott már a processzus, hogy visszafordítani nem lehet, új vagy másfajta oktatási struktúrát „nem kell és nem is lehetne" bevezetni a felsőoktatásba. Noha „az elv önmagában nem rossz, azért nem minden területen vezetném be, például a tanárképzésben egyáltalán nem, illetve nem tenném kötelezővé - mint ahogy sok nyugat-európai országban sem az".

Mindazonáltal eddig 46 ország vezette be ezt a fajta képzést, amely Magyarországon 70 felsőoktatási intézmény mintegy 400 000 tanulóját érinti, és amelynek éves finanszírozására több mint 200 milliárd forint központi forrás jut.

HLB - Fotó: pte.hu