Bukás vagy előrelépés ez Pécsnek? Kosztolányi György és Horváth Gyula az MTA átszervezéséről

Megújul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézményrendszere a testület december 5-i döntésének értelmében. A jelenlegihez képest költséghatékonyabbnak tervezett rendszer január 1-jével kezdi meg működését, és a lényege az integráció. A Pécsi Területi Bizottság és a Pécsett székelő MTA Regionális Kutatások Központja is érintett az összevonások ügyében. Kosztolányi György és Horváth Gyula nyilatkoztak a Pécsi Újságnak arról, mi vár rájuk és munkatársaikra.  

Az MTA tudós testülete e heti, száznyolcvankettedik rendkívüli közgyűlésén elsősorban gazdasági megfontolások miatt döntött a szerkezeti átalakítás mellett. Az intézmények összevonásával és bizonyos státuszok megszüntetésével a kutatóintézet-hálózata takarékosabb üzemmódba helyezheti magát, és a felszabaduló, a tudományos munkára fordítható pénz révén talán eredményesebb kutatásokba vághatja fejszéjét.

A döntésben szerepet játszott az eddigi már-már kaotikus állapotok felszámolása is: túl szerteágazók voltak ugyanis a kutatási területek. 2012-től viszont egy koncentráltabb stratégia alapján dolgoznak majd. 

- Az Akadémia átszervezése főként a kutatóintézeteket érinti: eddig önálló költségvetésű szervként, ezek után pedig összevontan működnek majd. Ötvenhatból huszonnyolc költségvetési szervre zsugorodott az akadémia, a kutatási intézetek vonatkozásában pedig a nyolc humán intézet egyetlen eggyé olvad össze - ismerette munkatársunknak a részleteket Kosztolányi György akadémikus, a PAB bizottsági elnöke.

Hozzátette, hogy megszorító intézkedésről van szó, de jóval átláthatóbb lesz a költségvetés, és jelentős összegeket tudnak majd megspórolni. „Előremutató és korszerű megoldásnak" nevezte az összevonást.

- További változás, hogy sem a pécsinek, sem a többi területi bizottságnak nem lesz gazdasági vezetője. A budapesti központban látják el ezután az öt területi bizottság gazdasági ügyeit, így ez a munkakör a Pécsi Területi Bizottságnál megszűnik.

A pécsi akadémikus megjegyezte, a nyugdíjba vonuló dolgozóktól válnak csak meg jövőre. Az így megüresedett helyekre nem vesznek fel új embert, egyes feladatokat szétterítenek, összevonnak, hiszen „ezzel a módszerrel humánusan oldható meg a bértömeg csökkentése" - tette hozzá.

A Területi Akadémiai Bizottságok, mint nem költségvetési szervek egyébként változatlan feladatokkal működnek tovább Magyar Tudományos Akadémia Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága néven.

Más változások is érintik Pécset.

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont részévé válik januártól az MTA Regionális Kutatások Központja (RKK) is, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetével és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével egyetemben.

Horváth Gyula, az RKK főigazgatója, az MTA doktora a Pécsi Újságnak pénteken azt mondta, a közgyűlési határozat értelmében a kutatóközpont székhelye Pécs lesz. Szükségesnek nevezte az átalakítást, hiszen jelenleg "forráshiányos" az Akadémia.

- Folyamatos elvonások csapolták eddig a büdzsét, és ez elviselhetetlen abból a szempontból, hogy a nemzetközi pályázatokon az akadémia egyszerűen nem tud részt venni. A stabil működés is hiányzott az MTA-ból, új eredményekkel nem szolgáltunk. Ezzel szemben a reformmal párhuzamosan pluszforráshoz jut az intézmény, az MTA büdzséje januártól hét és félmilliárd forinttal lesz több optimista becslések szerint - fejtette ki.

Létszámleépítés az RKK-nál is csak a szerződések meg nem hosszabbítása révén várható, ami nem nagy érvágás: Horváth szerint mindössze öt százalékos lesz, akár a PAB esetében.

-Tudni kell, hogy az RKK-nál az intézetigazgatói funkciók megmaradnak, de a vezetők jogkörei korlátozottabbak lesznek - nem lévén önálló költségvetési terv. Az igazgatók személyét később jelöli ki az Akadémia elnöke - tette hozzá.

Mint Horváth Gyula elmondta, Pécs szempontjából kicsit pszichikai hatása is lesz a változásnak, mivel az 1943-ban alapított, nagy múltú Dunántúli Tudományos Intézetet Dunántúli Tudományos Osztállyá fokozzák. „Identitás szempontjából ez nem kedvező" - mondta.

Ennek ellenére Pécs tudományos rangja Horváth szerint a változás után inkább emelkedni fog, de sokkal keményebben kell dolgozniuk - és „máshogyan" - a tudományos munkatársaknak, mint eddig.

A Magyar Tudományos Akadémia 2012-től megalakuló kutatóközpontjait és kutatóintézeteit bemutató táblázat ITT tekinthető meg.

Képünkön Horváth Gyula, az RKK igazgatója.

Mácsadi A. - Fotó: rkk.hu