Centenáriumát üli az ELTE Eötvös Kollégiuma

A rendezvényen beszédet mond mások mellett Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, Mezey Barna, az ELTE rektora, Monique Canto-Sperber, a párizsi École Normale Supérieure igazgatója, Fabio Beltram, a bolognai Scuola Normale Superiore igazgatója, illetve számos ország budapesti nagykövete és kultúrintézetének vezetője.

Az ünnepélyes megnyitó után négynapos konferenciát tartanak, amelyen tudományterület szerint egyrészt a kollégium külföldi testvérintézményeinek képviselői, másrészt volt és jelenlegi Eötvös-kollégisták tartanak előadásokat, valamint szemináriumok várják az érdeklődő hallgatókat.

Az 1895-ben alapított Eötvös József Collegium az Eötvös József vallás- és közoktásügyi miniszter által kidolgozott oktatási reform eredményeként jött létre a színvonalas tanárképzés intézményeként. Az egykori magyar liberális reformmozgalom hagyományainak szellemében gondolkodó Eötvös Loránd fizikus és egyetemi tanár (Eötvös József fia) már 1875-ben javaslatot tett Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternek egy új és Magyarországon elsőként bentlakásos tanárképző intézmény megalapítására, példaként ajánlva a párizsi École Normale Supérieure-t.

Az Alpár Ignác építész által tervezett Ménesi úti épületet 1910 karácsonyán vehették birtokukba a tanárok és a diákok. Az 1911. október 26-i, a kollégium tornatermében lezajlott hivatalos avatáson a kor tudományos életének nagyjai is részt vettek, például Wlassics Gyula korábbi kultuszminiszter, Émile Borel, a kollégium testvérintézményének, az École Normale Supérieure-nek az igazgatója, Zichy János akkori kultuszminiszter és Eötvös Loránd, a kollégium kurátora.

Az első évfolyamok hallgatói közül került ki Kodály Zoltán zeneszerző, Gombocz Zoltán nyelvész, Horváth János irodalomtörténész, Szekfű Gyula történész, Szabó Dezső író, Balázs Béla költő, filmesztéta, Gerevich Tibor művészettörténész és Zemplén Géza kémikus.

A kollégium Európában egyedülálló módon az egyetemi képzést kiegészítve a személyes kapcsolatokon alapuló kiscsoportos szemináriumi képzés alternatíváját nyújtja: egy-egy szak oktatói és hallgatói műhelyeket hoznak létre (jelenleg tizenhét ilyen egység működik), ezek szervezik és koordinálják a szemináriumokat, tutori órákat, szakmai előadásokat, segítik és irányítják a hallgatók tudományos munkáját, kezelik a szakos könyvtárat.

A kollégium oktatási koncepciójának egyik központi gondolata az interdiszciplinaritás: ez nem pusztán a rokonszakmák egymás érdeklődésére számot tartó gondolatcseréjét jelenti, hanem a látszólag egymástól távol eső bölcsész- és természettudományok párbeszédét is. A kollégium hallgatóinak nyolc idegen nyelv oktatását biztosítja tanárainak és hallgatóinak segítségével.

A végzett diákok kapcsolata nem szakad meg a kollégiummal, annak közéletében és az oktatásban rendszerint továbbra is aktívan részt vesznek.

(mti)