Ugyancsak benépesül a PTE Idegennyelvi Titkársága a vizsgák idején. Megalakulásuktól töretlen az érdeklődés és a jelentkezés, több száz vizsgázó is drukkol a Szántó Kovács János utcai épület folyosóin egy-egy vizsgaidőszakban. A jelentkezők főleg angolból és németből teszik próbára tudásukat. Érdekesség, hogy a magyart mint idegen nyelvet is sokan választják, mert a Balassi Intézet hungarológia szakos külföldi diákjai is ECL nyelvvizsgát tesznek. Dr. Huszti Judit igazgatóval (képünkön) a siker titkáról, s az újdonságokról beszélgettünk.

- Az egyetemi karoktól függetlenül működő Idegen Nyelvi Titkárság közvetlenül a rektor irányítása alá tartozik megalakulásától, 1989 óta. Nyelvi szolgáltatásokat nyújtunk: nyelvtanfolyamokat szervezünk és tartunk a város lakossága és az egyetemi hallgatók számára, s természetesen a fordítás, a tolmácsolás is szerepel a listánkon. Többféle nyelvvizsga rendszerben vizsgáztatunk: ITK Origo, KITEX (gazdasági szakmai nyelvvizsga), legutóbb pedig akkreditáltattuk a TOEIC és TOEFL számítógépes alapú nyelvvizsgát is, németből pedig már korábbról is a Goethe letételére volt itt lehetőség. Legszerteágazóbb és szakmai szempontból legnagyobb kihívást jelentő tevékenységünk az ECL nyelvvizsgarendszer hazai és nemzetközi hálózatának irányítása, a tesztírás és a vizsgáztatás koordinálása. A folyamatos fejlesztés eredményeként ma már 15 nyelvből készülnek tesztek és folyik a vizsgáztatás több mint 60 magyarországi és száznál is több külföldi vizsgahelyen.

A tesztek az egyes anyanyelvi országokban készülnek, ugyanitt végzik a szakértők az írásbeli kommunikációs feladatok értékelését. A 15 nyelv között „kis" nyelvek is vannak, az angol, a német, a francia, a spanyol és az olasz mellett lengyelből, románból, bolgárból, szerbből, horvátból, oroszból, csehből, szlovákból, magyar mint idegen nyelvből, sőt héberből is tehető ECL nyelvvizsga. A szlovén és az ukrán hiányzik még ahhoz, hogy valamennyi szomszédos ország nyelve szerepeljen a kínálatban, de már tárgyalnak róla, ezeket miként tudják bevonni a rendszerbe. 

- Mekkora az érdeklődés a nyelvtanfolyamok iránt?
- A piaci igényeket követjük, nincs 15 nyelvre igény. A francia, német, angol, horvát, olasz a legnépszerűbbek, újabban a japán is nagyobb kedvet vált ki a tanulásra. A japán nyelv oktatása úgy lehetséges, hogy a PTE-nek kapcsolata van egy japán egyetemmel, ahol a diákok a japánt mint idegen nyelvet tanulják. Számukra kötelező egy évet külföldön tölteni, s ott oktatni. Így minden évben kapunk egy anyanyelvi tanárt tőlük. A kurzusokon sok a külföldi, megváltozott a diákok összetétele, például beiratkoznak brazil hallgatók, akik itt szeretnének németül, olaszul tanulni, de a japánt is sok amerikai és norvég diákunk választja, gondolva arra, hogy egyszer szükségük lesz ezekre a nyelvekre a munkájuk során. A legtöbb jelentkező a középiskolák harmadik, negyedik osztályaiból és az egyetemisták közül érkezik.

- Hogyan veszik fel a versenyt az egyre szaporodó nyelviskolákkal? Nem konkurenciái egymásnak? Hiszen itt is költségtérítéses a tanfolyam, még az egyetemistáknak is, de ők kapnak kedvezményt.

- Mi nem vesszük észre, hogy csökkenne az érdeklődés. Jó nyelvtanáraink vannak, megfelelő diplomákkal, referenciákkal, gyakorlattal. A nyelvvizsga felkészítő tanfolyamok nagyon népszerűek, nemcsak a hosszabbak, hanem a tréningek is, melyeken 12 óra után, lefutott feladatokon keresztül mutatjuk meg a leendő vizsgázóknak, mire érdemes figyelniük - például a típushibákra -, mitől lesz sikeres a vizsga.

- Milyen az itt szerzett nyelvvizsgák megítélése? Létezik-e még mindig különbség abban, hol teszik azt le, mint korábban?
- Mivel 2000-ben megtörtént a hivatalossá tétel, tehát az akkreditáció, nem mondhatjuk, hogy különbség van. A NYAK kétévente felülvizsgálja a nyelvvizsga rendszert, ez biztosítékot jelent, hogy nem térhetnek el egymástól szintjükben a vizsgák, legfeljebb a mérési módszereik változhatnak. Szeretnénk a nyelvvizsga követelmények, a nyelvtudás mérésével kapcsolatos ismereteket bővíteni, ezért november 29-án regionális konferenciát szervezünk általános és középiskolai tanároknak. Különböző módszereket ismertetünk a nyelvtudás mérésére. Megismertetjük őket a vizsgafeladatokkal, azzal, hogy milyen módszerrel lehet mérni a különböző készségeket, azok előnyeit, hátrányait a közös európai szinten belül.

Hárságyi Margit