Elöregszik a pécsi közgáz tanári kara, új dékán keresi a megoldást

Dr. Ulbert József váltotta tegnap dr. Rappai Gábort a PTE Közgazdaság-tudományi Karának (KTK) élén. Az új kari vezető egy új szemléletmód meghonosításával igyekszik intenzív növekedési pályára állítani a kart, ami azonban, mondja, a szakmán belüli ellenállás miatt egyáltalán nem lesz könnyű feladat.

A jelenleg megközelítőleg háromezer hallgatóval rendelkező KTK éves költségvetése mintegy másfél milliárd forint, a bevételek hatvan százalékát a normatív állami finanszírozás, míg a maradék hányadot a költségtérítéses képzés és egyéb projektek adják. Ez egyfajta biztonságot adott a korábbi években, hiszen viszonylag jól előrelátható, tervezhető, fix büdzsét jelentett:

- Úgy érzem, hogy ez a viszonylagos biztonság erősen meg fog kérdőjeleződni a közeljövőben. Kérdés, hogy a majdan életbe lépő felsőoktatási törvény milyen mozgásteret hagy számunkra - fogalmazott a Pécsi Újság kérdésére dr. Ulbert József (képünkön).

A docens fő feladatai között említette a még csak alakuló nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos jogszabályi háttér közgázt érintő változásainak megnyugtató rendezését:

- A nyugdíjat érintő törvénykezési lehetőségek illetve problémák kapcsán is érezhető bizonytalanság. Karunkat elsősorban ez fogja érinteni a következő néhány esztendőben, ugyanis olyan mértékű a karon az idősebb kollégák aránya, ami a következő dékáni ciklus alatt kritikussá válhat. Sok kolléga (az alapító atyák nagy része) néhány éven belül nyugdíjba fog menni vagy nyugdíj közelébe kerül. Ez sok tekintetben problémát okozhat, elsősorban azért, mert tapasztalt kollégákról van szó, akiknek a munkájára 40 évig számított a kar. Az ő nyugdíjba vonulásukat kell humánosan megoldanunk, ami komoly feladat lesz - mondja a szakember, aki éppen ezért a megfelelő utánpótlás szakembergárda felállítását is fontosnak tartja.

Az új vezető elképzelései között a KTK intenzív növekedési pályára való állítása is szerepel. Ez egyrészt a kari és az összegyetemi belső tartalékok hatékonyabb kiaknázása révén valósulhat meg, másrészt - a kutatásfejlesztés oldaláról tekintve - az ún. "Kék Gazdaság" szemléletmódjának meghonosításával érhető el:

- A kék technológiák az ökoszisztémák másolásán alapulnak. A természet hosszú évezredeken, évmilliókon keresztül érlelt ki különböző rendszereket, amelyeknek az a lényege, hogy helyben történik a hasznosítás, nem keletkezik hulladék. Egy-egy technológiai láncszem az azt követő technológiai láncszemnek átadja az ő outputját, ami a következő láncszem számára nem hulladék, hanem input. Így épül egymásba a rendszer - ismerteti röviden a lényeget dr. Ulbert József.

Ez tulajdonképpen egy fizikai törvényszerűségeken alapuló technológiai folyamat, amelynek során a különböző gazdasági modellek megalkotásakor csak le kell másolnunk a természeti folyamatokat, azaz a modelleket úgy kell felépíteni, ahogy a természet törvényszerűségei épülnek fel. Ha ez megtörténik, akkor ún. multiplikatív cash-flow áramlások keletkeznek, ezáltal sokkal hatékonyabbá válik a rendszer:

- Az uralkodó szemlélet abból indul ki, hogy a döntéshozók emberek, akik racionálisan gondolkodnak, hasznosságot maximálnak és egoisták. A mi szakmánk képviselője a homo oeconomicus. Ez a XIX. század emberfelfogása: tőkés, kapitalista, csak az egyéni boldogulást szem előtt tartó ember. Ezen alapul minden modellünk és elméletünk. Ezzel a szemlélettel szakít mereven ez az új rendszer. Felismertük, hogy az ember több ennél: van bennünk erkölcs, vannak magatartási mintáink, szocializációnk, gondolkodunk, noha racionális érveinket néha emocionálisan felülbíráljuk. Nem olyan egyszerű a döntéshozatal, mint ahogy azt korábban sematizált képekkel leképeztük - hangsúlyozza az új gondolkodásmód velejét a szakember.

Dr. Ulbert szerint a szakmának is meg kell újulnia, amit a mostani válság is világosan megmutat. A gazdasági modellek megbuknak, a válságokat nem tudjuk előre jelezni, sőt elkerülni sem, valamint védekezni sem tudunk ellenük. Az új szemléletmód elfogadtatása azonban nem egyszerű feladat:

- Van egy szakmai ellenállás ezzel az irányzattal szemben. Most azon munkálkodunk, hogy megtörjük ezt és felmutassuk, hogy a Kék Gazdaságban benne rejlik a tudományos potenciál és az üzleti lehetőség is - fogalmaz a kari vezető.

A Günther Pauli által jegyzett és a KTK által kiadott könyv alcíme: Tíz év, száz innováció, százmillió munkahely. A docens szerint ez az új Széchenyi-terv - világméretben:

- Ez tulajdonképpen a mi Széchenyi-tervünk: hogyan lehet munkahelyeket teremteni, hogyan lehet az externális hatásokat - amelyek egy-egy projekt megszületése után keletkeznek - kiaknázni, hogyan lehet nemcsak egyéni jólétet biztosítani, hanem nemzeti-társadalmi hasznosságot létrehozni - zárja a beszélgetést az új dékán.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva