Fizet az orvos, ha külföldre megy?

A professzor és a kar dékáni testülete alapjaiban egyetért a Hoffmann Rózsa által jegyzett koncepció főbb elképzeléseivel, a tervezetet előremutatónak és a minőségi oktatást elősegítőnek tekintik. Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja amondó, hogy az egyik legfontosabb kérdéskör a szervezeti-működési formát érinti:

- A törvény munkaverziója a karokhoz rendeli a klinikákat, és a centrumelnöki funkcióhoz azokat a jogosítványokat, amelyek az önálló vagyongazdálkodás és bankszámlavezetés, valamint az OEP-pénzek kezelésére irányulnak - fogalmaz a professzor azzal kapcsolatban, hogy a tervezet orvos-egészségtudományi centrumok létrehozásának szükségességét ecseteli.

A dékán szerint helyes, ha a létrehozandó egészségügyi centrum vezetője foglalkozik az intézmény stratégiai és személyzeti kérdéseivel, valamint a külkapcsolatokkal, ideális esetben pedig az orvoskar dékánja a klinikai dékánhelyettesen keresztül gyakorolja az OEP-tevékenység operatív irányítását.

A szakmai és döntéshozatali kompetenciák közelítését úgy lehetne megoldani, ha nemcsak orvos-egészségtudományi és agrárcentrumok jönnének létre: „örvendetes, hogy pszeudo-centrumok helyett a törvény a gazdálkodás és vagyongazdálkodás területén nagyfokú önállóságot ad, azaz elérheti valódi célját, a felelősség és döntési kompetenciák közelítését".

Miseta Attila megállapítja, hogy az idegen nyelvű egészségtudományi képzések nemzetgazdaságilag is jelentőssé válhatnak, amennyiben a készülő törvény lehetőséget ad a szükséges személyzeti fejlesztések kivitelezésére.

A frissen végzett orvosok külföldre vándorlásának megakadályozására olyan javaslat fogalmazódott meg, amely szerint bizonyos hallgatói létszám esetén az állami támogatásban részesülő hallgatók bankszámlát nyithatnának, amelyen kezelési költség nélküli hitelt vehetnének fel. Ezt az összeget később - amennyiben egy meghatározott időtartamot a szakmában töltenek itthon - leírhatnák, ellenkező esetben, azaz ha külföldre mennek, részben vagy egészben vissza kellene fizetniük.

- Ha erős az a kormányzati szándék, hogy az érdemi kutató tevékenységet nem folytató intézmények, karok főiskoláknak minősülnek a jövőben, erősen megkérdőjelezhető a „kutatóegyetem" intézménye, hiszen az egyetemeket éppen ez a kutató tevékenység különbözteti meg. Amennyiben ez a - véleményünk szerint - megkérdőjelezhető kísérlet a kutatásra szánt támogatások hatékonyabb elosztására fennmarad, egyetértünk a kutatókarok és intézetek intézményrendszerének mielőbbi bevezetésével - fejezte be rövid összegzését Miseta Attila.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva