Helló cimbi, ez itt Pécs! - Önkéntesek is segítik a külföldi egyetemisták eligazodását Pécsett

Szerencsére egyre több hallgató érkezik a határon túlról a Pécsi Tudományegyetemre, számuk növekedésével pedig egyre inkább szükség van azokra, akik segítik itteni életüket a tanulmányaik alatt. Az Erasmus Student Network pécsi szervezete idén nyáron is toborozza az önkénteseket, akár túl is szárnyalhatják az eddigi rekordlétszámot.

Számos diáknak megadatik a lehetőség, hogy egy időre - akár egy hétig, akár több féléven át - egy másik országban tanuljon, és ezzel párhuzamosan gyakorolja nyelvet. Első hallásra jó kalandnak hangzik, de nem olyan könnyű megbirkózni az idegen környezetben még a mindennapi feladatokkal sem. Ebben próbál segítséget nyújtani a pécsi Erasmus Student Network a városba látogató tanulók számára helyi egyetemisták támogatásával.

- A program célja az, hogy a lehető legtöbb külföldi diáknak biztosítsunk mentort. Ők főleg az Erasmus+, Stipendium Hungaricum programokban, egyéb cserekapcsolatokban vagy teljes képzésben vesznek részt - mondta el a Pécsi Újság.hu-nak Balogh Gergely, az Erasmus Student Network (ESN) Pécs elnöke. - A mentor szó helyett a "buddy" (magyarul haver, cimbora - a szerk.) kifejezést választottuk, mert ez egy barátságosabb sugallatot ad az egésznek. A "buddyk" a szemeszterkezdés előtt hetekkel felveszik a kapcsolatot mentoráltjaikkal, így már a szálláskeresésben is tudnak segíteni igény esetén. Igen jó érzéssel tölti el az embert, ha egy idegen országba érkezve valaki várja az állomáson.

Úgy tűnik, a pécsi egyetemisták nagyon segítőkészek, ugyanis az előző félévben csaknem nyolcvan mentor vett részt a programban. Idén ezt igyekeznek túlszárnyalni, hiszen egyre több határon túli hallgató érkezik a PTE-re. Ezért van az, hogy egy "buddyra" több, akár öt mentorált is jut, azonban sokaknak nincs elég ideje, hogy tanulmányai folytatása mellett több embernek segítsen. Ez sem jelent problémát, hiszen a Buddy Network program a csapatmunka elvén működik, így ha valaki nem ér rá, vagy nem tud segíteni, a többi mentor rendelkezésre áll.

Balogh Gergely elmondása szerint az ideális "buddy" az a személy, aki mindig tud időt szánni a rábízott diákra vagy diákokra, és készségesen segít problémáik megoldásában egy egész féléven át. A jelentkezőket egy beszélgetésen is "tesztelik", mivel alapvetően a nyitott, elhivatott és kreatív gondolkodású hallgatókat szánják a külföldiek mellé. Van ugyanis bőven tennivalójuk, ha azt szeretnék, hogy a vendéghallgató otthonosan érezze magát a városban.

A pécsi "cimborák" főleg az egyetemi szokásokba és a tanulmányi rendszerbe igyekeznek bevezetni a külföldi tanulókat, de a Campus bemutatása, valamint a diákigazolványban és a tantárgyfelvételben való segítségnyújtás is az alapvető feladatok közé tartozik. Emellett azonban a hétköznapokat is megkönnyítik számukra például azzal, hogy segítenek bankszámlát nyitni, vagy telefonkártyát vásárolni. Szabadidejüket is megosztják a vendégekkel, a helyi egyetemisták dolga ugyanis körbevezetni őket a városban, megmutatni a bevásárló- és szórakozóhelyeket.

Az ESN pécsi elnöke szerint mégis a legfontosabb az, hogy egy "barát" várja Pécsett a hallgatókat, aki segít a beilleszkedésben és leküzdeni a kezdeti a kultúrsokkot. Ha minden jól megy, a legtöbb esetben jó, akár életre szóló barátság is kialakulhat a két fél között, és ezután is tartják a kapcsolatot.

- Ez a mentoroknak is hatalmas lehetőség, hiszen nem mindennap adódik alkalma egy átlagos diáknak, hogy a világ bármely tájáról ismerjen meg embereket, a nyelvgyakorlást nem is említve - hangsúlyozta Balogh Gergely. - Az érkezőknek pedig csak előnyükre válhat a program, ők is gyakorolják a nyelveket és az önzetlen segítőknek köszönhetően hamar átérzik a pécsi életritmust.

A buddyk munkájukért cserébe amellett, hogy életre szóló élményt szereznek, plusz pontokat kapnak Erasmus+ ösztöndíjra való jelentkezéskor, illetve az egyetem interkulturális felkészítő tréningjein is részt vehetnek. Ki tudja, könnyen lehet, hogy a jövőben ők lesznek a másik oldalon egy idegen országban.

Kiss Alexandra - Fotó: Dittrich Éva