Kevés zöldséget, gyümölcsöt esznek a pécsi egyetemisták

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) három éve indította el E3 - Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak projektjét. A programban részt vett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara, az egyetemi hallgatók egészségi állapotát és táplálkozási szokásait mérte fel. 

Az MDOSZ programjához három magyarországi egyetemi város felsőoktatási intézményei, köztük a Pécsi Tudományegyetem is csatlakozott. A három egyetemen a három év alatt több mint ötezer hallgató (2107 férfi és 3046 nő) adatait rögzítették, ami Pécsett 1410 főt jelentett. A méréseket, tanácsadásokat, valamint a projektet az Egészségtudományi Kar oktatói, Ambruszt Simon, Breitenbach Zita, Ungár Tamás Lászlóné dr. Polyák Éva, Raposa László Bence és Szabó Zoltán bonyolították le.

A kutatás célja az volt, hogy az egyetemisták táplálkozási szokásairól, testösszetételükről, és az ehhez kapcsolódó egyéb adatokról tudjanak meg minél többet, tekintettel arra, hogy mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban erről a korcsoportról kevés adat áll rendelkezésre.

A kezdeményezést a pécsi egyetemista közösség nagy érdeklődéssel fogadta, innovatív ötletnek tartotta, mindemellett a felmérések helyszínei is változatosak voltak, hiszen hallgatói rendezvényeken, fesztiválokon is végeztek méréseket.

A vizsgálat egyik része egy kérdőív volt, amit dietetikus szakemberek segítségével töltöttek ki a résztvevő egyetemisták, majd igény esetén részt vehettek egy táplálkozási szaktanácsadáson is. A kérdőívben a diákok táplálkozási és életmódbeli szokásaira, ismert krónikus betegségeikre, az alapvető élelmiszercsoportok- és folyadékfogyasztásra vonatkozó kérdések szerepeltek. Emellett megjelentek a mozgás, illetve a kávé, a dohányzás és az alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdések is.

A kérdőív mellett egy úgynevezett klinikailag validált testösszetétel-mérő készüléket is használtak, amellyel a testsúly mellett többek között a testzsírt, a vázizom-százalékot, alapanyagcserét, illetve az úgynevezett zsigeri vagy viszcerális zsírt is mérni tudták. Utóbbi nagyon jó előrejelzője egyes civilizációs betegségeknek, például szív- és érrendszeri, vagy anyagcsere rendellenességeknek.

Eredményként elmondható, hogy a programban résztvevő hallgatók zöme egészségesnek tekinthető.

Szerencsére nagyon kevés fiatal volt, akinél kialakult, vagy már tartósan fennállt valamilyen egészségügyi probléma. A kutatók véleménye szerint azonban vannak olyan tényezők, melyekre érdemes a jövőben jobban odafigyelni. Például a vizsgálatba vontak 69,1 százaléka napi 3-4-szer étkezett ugyan, de gyümölcs- és zöldségfogyasztása nem volt megfelelő. Előfordult olyan egyetemista is, aki még a teljes kiőrlésű gabonák fogalmát sem ismerte, így fontos hangsúlyozni az egészséges táplálkozás jelentőségét, és az arra irányuló ismeretek bővítését a hazai lakosság körében.

Forrás: PTE