Kollár professzor ugandai műtétje segítheti a PTE-t is

Élményekkel telve tért haza a minap háromnapos ugandai útjáról Kollár Lajos professzor, a PTE Klinikai Központjának főigazgatója, aki az afrikai ország fővárosában operálta meg egy, az államban rendkívül befolyásos és gazdag ember testvérét. Az érsebész-főorvost egy korábban Pécsett tanuló ugandai orvos ajánlotta az országot vezetők figyelmébe, ám talán ennél is fontosabb, hogy a műtét révén szélesebb együttműködés alakulhat ki a közeljövőben a pécsi és az ugandai szakemberek között. 

A pécsi egyetem professzorát, mint mondja, egy nálunk lényegében rutinműtétnek számító érsebészeti beavatkozás végrehajtására kérték fel a Közép-Afrikában fekvő Uganda fővárosának egyik magánklinikáján. Az idős betegen korábban Indiában koszorúérműtétet hajtottak végre, így nem lehetett szállítani.

- A betegnek ezúttal agyérszűkülete volt, a műtéttel kapcsolatosan pedig előre leegyeztettünk mindent, milyen beavatkozást tervezünk. A kézi műszereket vittem magammal, mivel ott nincsenek, az egyszer használatos anyagokat pedig megtérítik. A műtét sikeres volt, azóta többször jelentkeztek, írtak, hogy a beteg teljesen rendben van, tehát a bemutatkozás és a bemutatóműtét sikeres volt - mondta a professzor.

Mint meséli, a kórházi körülmények elég változatosak: az állami egészségügy alacsonyan szervezett, szegényes - még a miénkhez képest is -, s zavaros az egészségbiztosítási rendszer. Számos olyan szakma van, amit nem művelnek (szívsebészet, érsebészet), ám a magánkórházak a tehetősebb emberek számára elérhetők, közülük néhány eszközparkja pedig talán modernebb is, mint a miénk. De a szemléletmódon van még mit javítaniuk.

Ennek egyik jele volt ez a meghívás, ám további előrelépésre is számítani lehet a szakemberek között.

- Az ugandaiak szeretnének India helyett Magyarországra küldeni térítéses betegellátás keretében betegeket. A PTE-nek elég komoly szabad kapacitása van a korábbi megszorítások miatt, ráadásul a rektor úr programjában is szerepelt, hogy növelni kellene a térítéses ellátás volumenét. Ennek egyik része nyilván az, hogy külföldről próbálunk olyan betegeket hozni, akik fizetnek ezért - noha részben itthon is vannak ilyen szolgáltatások - fogalmazott a főorvos.

A további együttműködés keretében mindezen túl ugandai orvosok jönnének Pécsre továbbképzésre. Megállapodás is született már arról, hogy a Kollár-féle műtét helyszínéül szolgáló kórházból a jövő év első negyedében egy gasztroenterológus szakorvos jön egy-két hétre továbbképzésre.

Az utazás harmadik folyománya pedig az lehet, ha az idegen nyelvű térítéses képzés keretén belül jönnek ugandai hallgatók Pécsre, a nem túl távoli jövőben - bár itt elég kis létszámú kontingensről lenne szó.

A professzor benyomásai mindenesetre elég vegyesek az országról, szerinte nem használják ki elég hatékonyan a meglévő lehetőségeket.

- Ha dolgoznának, akkor düböröghetne a mezőgazdaság, hiszen minden feltétel adott, hogy Uganda egy virágzó agrárországgá váljon. Emellett van aranyuk, rezük, de nem aknázzák ki megfelelően adottságaikat.

Az országban magas a HIV-fertőzöttek aránya, ami leginkább másodgenerációs, hiszen az ugandai gyerekek jó része már eleve fertőzötten születik. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb figyelmet szentelnek az egészségügyi ellátórendszerbe kerülő betegek szűrésére. Az átlagéletkor mindössze 43 év, ami a magas csecsemőhalandóságnak is betudható.

H. L. B.