Korábban a portás zavarta el a cigányokat, ma már egyre többen vannak a PTE-n is

2012. március 30. péntek 18:39

Hússzor annyi fogyatékkal élő tanul napjainkban a Pécsi Tudományegyetemen (PTE), mint tizenkét évvel ezelőtt. Az elmúlt esztendőkben a cigány származású hallgatók száma is megugrott, bár erről nincsen pontos statisztika, a származás ugyanis mindenki magánügye, így arra nem kérdezhetnek rá. Az, hogy a pécsi egyetemen egyre több nehéz sorsú diák tanulhat, nagyrészt annak köszönhető, hogy a felvételi eljáráskor pluszpontokkal segítik őket.

- 1999-ben kerültem a pécsi egyetemre, akkor gyakorlatilag egy cigány sem tanult az intézményben - idézte fel dr. Forray R. Katalin, a PTE Romológia és Nevelésszociológia Tanszék oktatója. - Amikor az első roma hallgatók jöttek hozzám, előfordult, hogy a portás elzavarta őket. Lett is belőle nagy cirkusz.

Ma már viszont természetes, hogy a cigány hallgatók is részt vesznek a felsőoktatásban. A tapasztalatok szerint egyre többen vannak.

- Aktívan körülbelül húsz-harminc hallgatónk van a romológián, közülük körülbelül tíz-tizenöt cigány származású - mondta el érdeklődésünkre a tanszéket vezető dr. Orsós Anna. - Pontos számot nem tudok mondani, hány roma jár a pécsi egyetemre, hiszen a származás úgynevezett érzékeny adatnak számít, így erre nem kérdezhetünk rá.

Ugyanakkor - mint hozzátette - láthatóan több cigány hallgatója van az intézménynek, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt.

Ezeket a kedvezményeket kapják

Lengvárszky Attila tájékoztatása szerint a hátrányos helyzetű hallgatók szociális juttatásban részesülnek, így pályázat alapján rendszeres szociális ösztöndíjat, illetve kollégiumi ellátást és rendkívüli szociális támogatást kaphatnak. E mellett pedig adott esetben a kollégiumért sem kell fizetniük. (Összességében tehát akár húsz-harmincezer forintot is megspórolhatnak havonta - a szerk.)
A fogyatékossággal élő hallgatókat több kedvezmény is megilleti, így akár a szóbeli vizsgát írásbelire cserélhetik (vagy fordítva) és a gyakorlat teljesítése alól is felmentést kaphatnak. A fogyatékos hallgatók számára a PTE speciális szolgáltatásokat is nyújt. A Támogató Szolgálatról korábbi írásunkban olvashat.

- Mikor 1997-ben tanítani kezdtem a pécsi egyetemen, én voltam az egyedüli cigány tanár, ma már az oktatók között is többen vagyunk.

A hátrányos helyzetű csoportok közül azonban nem csak a cigányság vesz részt egyre nagyobb számban a felsőoktatásban. Mint Lengvárszky Attilától, a PTE oktatási igazgatójától megtudtuk, míg 1999-ben mindössze tizenhat fogyatékkal élő tanult az intézményben, ma már közel ötszázan vannak.

Mindez annak is köszönhető, hogy a felvételi eljárás során a hátrányos helyzetűeket pluszpontok illetik meg.

- A jogszabály pontosan rögzíti, ki számít hátrányos helyzetűnek. Ide sorolják, akit középfokú tanulmányai során a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, illetve állami gondozott volt - tudtuk meg Lengvárszky Attilától.

A törvény értelmében halmozottan hátrányos helyzetűnek számít, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek.

A hátrányos helyzetűek huszonöt, a halmozottan hátrányos helyzetűek pedig ötven pluszpontot kapnak a felvételinél. A fogyatékossággal élők ötven pluszpontot kapnak, a megszerezhető maximális ötszáz egységből, akárcsak a GYES-en vagy GYED-en lévő szülők.

Képünk: munkában a PTE segítő szolgálata.