Krutkiné: a felsőoktatási törvény nem hozta jobb helyzetbe az egyetemet

Nehéz évet tud maga mögött a Pécsi Tudományegyetem és nem lesz sokkal könnyebb az idei esztendő sem. A tavalyi év végén kapott négymilliárd forintos kormányzati támogatás nagy segítséget jelentett az universitas adósságkonszolidációja szempontjából. A most készülő költségvetés mellett a már megkezdett stabilizációs programról, az intézmény működőképességének megőrzéséről, az új felsőoktatási törvény hatásairól és a megoldásra váró problémákról kérdeztük Krutki Józsefné doktort, az egyetem gazdaság főigazgatóját.

- Az egyetemen tavaly stabilizációs program kezdődött, amely az intézmény költségvetési egyensúlyának megteremtését volt hivatott elérni. Mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből?
- Tavaly egyrészt az óriási szállítói állomány menedzselése jelentett nagy terhet, másrészt a klinikum veszteségtermelése. Ez utóbbi részben a klinikai központ széttagolt működési struktúrájából, részben az egészségfinanszírozási rendszer jellegéből adódóan keletkezett. Összeraktunk egy forgatókönyvet a megoldást illetően, számos intézkedést számba vettünk. Sajnos azonban nem jutottunk ennek a problémának a végére, a klinikum 2011 végéig jelentős veszteséget halmozott fel. Hozzá kell tennem azonban, hogy tavaly jelentős árfolyam-növekedés zajlott, ami komoly áremelkedést jelentett főleg a terápiás anyagoknál, gyógyszereknél, egyáltalán, a klinikum által használt dologi kiadások sokaságánál. Nehéz helyzet volt, mert a központ egyrészt megélte, hogy erős kontrollok és erős költségcsökkentési intézkedések között kell léteznie, másrészt azonban ezek az intézkedések nem hozták azt a remélt hatást, amely után fel lehetett volna lélegezni. Ilyen értelemben nem könyvelhetjük el kudarcként, de sikerként sem a 2011-es esztendőt.

- A kormány év végi döntése, amely négymilliárd forintot juttatott az egyetemnek, viszont jelentős mértékben enyhítette az anyagi gondokat.
-2011-ben a másik fő célunk a konszolidáció megteremtése volt. Kilenchónapos egyeztetés-sorozatot követően sikerként kell elkönyvelnünk, hogy az érintett szaktárcákat sikerült meggyőznünk arról, hogy a több éve halmozódó, hatalmas méretű szállítói tartozásunk már a napi működésünket veszélyezteti. Így született meg az a döntés, hogy a normatív, év végi pénzfelosztásokon felül négymilliárd forintot biztosítanak a szállítói állomány konszolidációjára.

- Ez mit jelent a gyakorlatban?
- Február végi, márciusi számlákat fizettünk decemberben. Ez nagyon súlyos az egyetem számára is, hiszen százmilliókat fizettünk késedelmi kamatokra és súlyos a szállítók számára is, akiknek vagy van tartalékuk vagy nincs. Egy cégnek nagyon nehéz átfinanszírozni azt, hogy ilyen lassan jut a pénzéhez. Ez már a napi együttműködésünket súlyosan kockáztató szituáció. Ilyen szempontból ez életmentő intézkedés volt. A tavalyi stabilizációs programnak ez tehát rendkívül fontos eleme volt, ebben komoly sikert értünk el. Ezt idén jól kell tudnunk kezelni. Mindenesetre ezek a kockázatok és veszteségtömegek terhelő tényezőként az idei költségvetésben már nem jelennek meg.

- Ha jól tudom, akkor az egészségbiztosítási pénztár is hozzájárult valamelyest a költségvetési egyensúly megteremtésének kialakításához.
- 2011 végén az OEP által hozzájutottunk közel egymilliárd forint maradványösszeghez, ami ugyan nem volt - legalábbis az ezen a területen megszokotthoz képest - magas összeg, de hozzájárult a pénztár által tavaly nem- vagy alulfinanszírozott teljesítményekhez. Az OEP által biztosított összeget szabad felhasználásra kaptuk, amit mi az alapműködés költségeire fordítottunk. Összességében a 2011-es évet az egyetem működési egyensúlyának beállításához fontos szakasznak tartom.

- A tavaly életbe lépett Semmelweis-tervnek milyen pozitív hatásai lehetnek az universitasra nézve?
- Ezt egyelőre még nem tudni pontosan. Április végéig folyik az az egyeztetés az érintettek között, amely egészségügyi szakellátási területenként pontosítja azt, hogy a pécsi klinika feladatai hol változnak, hol bővülnek, melyek azok a területek, ahol esetleg nem kap új feladatokat. Az, hogy a meglévő erőforrások belső hatékonyságának növelése vonalán vagy netán a TVK-val kapcsolatosan mi fog történni, majd csak néhány hónap múlva derül ki. Zárójelben megjegyzem, hogy a Semmelweis-terv kiemelt feladatnak tekinti a területi alapú funkcionális integrációk megvalósítását, és jelzi, hogy a többletforrásokhoz való hozzáférés feltétele az ebben való együttműködés. Az egyetem a Semmelweis-terv szándékaival összhangban, de jóval azt megelőzve valósította meg a most elvárt, területi alapú integráció első fő lépését a régióban.

- Más. A szintén frissen bevezetett új felsőoktatási törvény milyen perspektívát nyújt a pécsi egyetem számára?
- A keretszámok megváltoztatása és a Széll Kálmán-terv hatásai összességében gyakorolnak jelentős hatást az egyetem gazdasági pozíciójára, noha a törvény teljes egészében csak a 2013-as esztendőben fogja kifejteni és éreztetni hatását. Jelenleg is dolgozunk az idei költségvetés kialakításán. Idén egyrészt csökken a büdzsénk azzal az 1,8 milliárd forinttal, amit már korábban zárolt az állam, és idén ezt további 800 millióval csökkentette. A 800 millióból kétszázmillió a hallgatói támogatásokat érintő csökkenés volt, ami összefügg a hallgatói létszám alakulásával is, emellett 360 milliót úgynevezett speciális programfinanszírozásból emelt ki a támogató, amely elsősorban a klinikai gyakorlati képzés támogatását érinti. Emellett 250 millió forint körüli az a mérték, amit közvetlenül az úgynevezett KTF-normából csökkentett. Nem jó hírek ezek.

- A karok miként tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez?
- A karok hosszabb ideje részletes elemzéseket és számításokat végeznek a saját pozícióik azonosítására. Évek óta tudjuk, hogy a saját bevétel növelése elengedhetetlen az egyetem működtetéséhez. Van néhány karunk, amely kimagasló eredményeket mutat fel a fizetős szakok hallgatói létszámának alakulásában: például az orvosi és a jogi. Az intézményegységek évek óta végeznek piaci munkát annak érdekében, hogy a finanszírozási arányaikat egyensúlyban tartsák. Nincs mese, ezt a rögös, nehezen járható utat kell járnunk. Bíztunk abban, hogy a felsőoktatási törvény a vidéki egyetemeket sokkal jobb helyzetbe hozza, hiszen voltak erre ígéretek, de eljött az igazság pillanata, mert a számok nem ezt igazolják. Ez azért komoly csalódás számunkra.

-Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával reményét fejezte ki, hogy 2011 végére elkészül az egyetem ingatlankatasztere. Hogyan állnak a munkával?
- A befejezéséhez közelítünk. A város és a Pécs Holding vezetőivel nemrég tekintettük át az eddig elvégzett munkát. Ők is terveznek egy hasonló adatbázist, nyilván számukra is hasznos lehet az a tapasztalat, az a módszertan, amit mi megvalósítottunk. Ma már jól látható ennek a hozadéka. Az év elején kijött néhány nagyon fontos törvény azonban bizonyos értelemben újrapozícionálja az állami vagyon hasznosítására vonatkozó mozgásteret. Pillanatnyilag még némi diszharmónia érzékelhető a felsőoktatási és a vagyontörvény között, ebben a két tárca még egyeztet. Várhatóan tavaszra lesz világos, hogy a kormányzati akarat az eddigiekhez képest mennyiben módosul, addig viszont nekünk nincs mozgásterünk. Ingatlanhasznosítási koncepciónk van, de nincs kompetenciánk a megvalósítására.

- Végezetül térjünk rá arra, hogy melyek az egyetem előtt álló, megoldásra váró gazdasági feladatok az idei évben?
- Óriási dolog, hogy jelentősen csökkenteni tudtuk a felhalmozódott, lejárt tartozásállományt, azonban hosszútávon a stabil gazdálkodás garanciája az lehet, ha a funkcionális, adminisztratív- és különösképp a klinikai területen a működési racionalizálás megtörténik. Továbbá elemi érdekünk az adósságállomány újratermelődésének megakadályozása, ezért összeállítottunk egy gazdasági stabilitást támogató intézkedési tervet. Összességében: 2012-ben a feladatok közt prioritás a veszteség felszámolása. Mindemellett alkalmazkodnunk kell egy sor megváltozott törvényi környezethez. 2012 kiemelt év lesz a beruházásokat illetően is, hogy csak a legfontosabbakat említsem: idén kerül sor a Science Building üzembe helyezésére, megindul a 400-ágyas Klinika rekonstrukciója, és a sürgősségi betegellátó központ kialakítása, valamint a rehabilitációs és az onkológiai fejlesztés. Az említett beruházások közvetlen hatással lesznek a klinikum, a tudományos kutatás és egyúttal az egyetem gazdasági helyzetére is.

H. L. B.