Krutkiné: "Idén félmilliárddal csökkentjük a PTE veszteségeit"

Mint a Pécsi Újság.hu elsőként megírta, ifj. Ruzsa Csaba személyében új gazdasági főigazgató-helyettes látja el szeptembertől a Pécsi Tudományegyetem félmilliárd forintot meghaladó nagyberuházásaival kapcsolatos feladatokat. Nem ennek apropóján, de a kinevezést is érintve talákoztunk Krutki Józsefné doktorral (képünkön), az universitas gazdasági főigazgatójával, akivel a PTE folyamatban lévő stabilizációs programjáról, vagyongazdálkodásáról és - a remények szerint - javuló költségvetési helyzetéről kaptunk tájékoztatást.

- Az intézmény szenátusa elfogadta az egyetem ingatlangazdálkodási koncepcióját, amelyben kiemelt szerepet kap az ingatlankataszter digitális adatbázisának kialakítása. Miért fontos egy ilyen kataszter létrehozása?
- Minden intézmény, így a PTE számára is alapkérdés az eszköz- és vagyonállománnyal kapcsolatos méretgazdaságos működés megteremtése. Nyilvántartási rendszereink, leltáraink statikusan rögzítik, hogy mink van, de ahhoz, hogy folyamatában lássuk és kezeljük, ennél testre szabottabban kell használnunk. Erre alkalmas módszer az ún. facility management rendszer. Mi még nem tartunk itt, noha már kialakítottunk egy olyan felületet a saját fejlesztőink közreműködésével, amely bemenetet, alapbázist ad majd a későbbiek során bevezetendő létesítménygazdálkodáshoz. Elkezdtük az egyetem teljes ingatlanállományának  felmérését. Ez lényeges, mert elektronizált, informatikai alapokon történik, és ezután nagyon sokrétűen felhasználható adatbázissá válik. A munkát a Pollack karral megvalósuló együttműködés keretében végezzük jelenleg is, s október végére fejeződik be.

- Mekkora hasznos területről van szó?
- Az egyetemnek közel 500 ezer négyzetméternyi hasznos alapterületű létesítménye van. Egy ilyen felmérés egy négyzetméter funkcióját, elektronikus jellemzőjét, egyéb közmű-jellemzőit is kimutatja. Karbantartási munkát most már nemcsak általában lehet tervezni, hanem lehet tudni a differenciákat: mi az, ami halasztható és mi az, ami havaria szintű beavatkozást igényel. Emellett az egyetem sok mindent átadott és átvett az utóbbi egy évben és vált újabb jelentős négyzetméterek használójává (Tudásközpont, ZSKN, felújított kollégiumok). Ha az egyik oldalon bővítünk, fejlesztünk, expandálunk, akkor a másik oldalról fontos látnunk, hogy a meglévő létesítmények belső kihasználtsága hogyan változik.

- Mely létesítmények esetében lehet beszélni a reális ingatlanértékesítésről illetve -hasznosításról?
- Most készítünk egy olyan anyagot, amelyben 10-12 ingatlant szedtünk össze - ezek hasznosítását reálisnak látjuk. Vannak köztük telekingatlanok, raktárépületek, de vannak hasznos ingatlanjaink is. Így például döntenünk kell arról is, hogy a művészeti kar kiköltözésével kapcsolatosan felszabaduló értékes ingatlanoknak mi lehet a jövője. A most összeállított portfolióban van három-négy olyan létesítmény, amelyekre már aktív érdeklődést mutatnak különböző cégek és intézmények. A vagyongazdálkodási szerepkörnek az is fontos eleme, hogy a megyével és a várossal összehangolt munkát végezzünk, hiszen egyrészt sok ponton össze is ér a tevékenységünk, másrészt portfoliónkban gyakran adódhatnak cserelehetőségek, amelyek egy olyan új hasznosítási irányt is megnyithatnak, amelyeket egyébként nem tudnánk elérni.

- Apropó, megye és város. Nem indult zökkenőmentesen a Tudásközpont üzemeltetésére létrehozott szervezet működése. Letisztult-e már a vezetési struktúra?
- Minden új dolgot be kell illeszteni egy rendszerbe. Egy olyan intézmény, mint egy könyvtár akár a megyénél, akár a városnál, akár az egyetemnél, arra szocializálódott évtizedeken keresztül, hogy az ott az ő birodalma, az ő működési területe. Az egy kulturálisan más helyzet, amikor egy részleges szakmai integráció történik, de gazdaságilag szoros, egy társaság által menedzselt struktúra alakul ki. Mára lényegében letisztultak az erővonalak.

- Az egyetem vezetése többször is hangsúlyozta különböző fórumokon, hogy mekkora jelentősége van a még jelenleg is zajló stabilizációs programnak. Milyen eredményekről tud beszámolni?
- Az egyetem súlyos gazdasági helyzetben van, amelyet csak nehezített a megyei kórház integrációja. A működési egyensúly megteremtése érdekében alapvetően a Klinikai Központról (KK) kell beszélnünk. A KK-ban komoly üzemszervezési és gazdálkodási-működési fegyelem erősítésére van még mód, mely által néhány éven belül csökkenthető a veszteségtermelés.

- Az államnak komoly szerepe lehet az egyetem költségvetési egyensúlyának megteremtésében.
- Etikailag is kezelhetőbb a konszolidáció kérése, ha az egyetem maga is felmutat egy ilyen intézkedéssorozatot rögzítő szakmai programot. A veszteségtermelés egyik eleme a foglalkoztatás szerkezetéből adódik. A megyei kórház integrációjával a foglalkoztatási szerkezetünk belső arányai eltolódtak az ellátási kötelezettség szempontjából tényleges és szükséges kvótához képest. Valahol túlzó a létszám, más helyeken éppen hogy elégséges. Két kisebb létszámleépítést már végrehajtottunk, egyet tavaly, egyet idén. Ez elsősorban a back-office-t érintette, így a gazdasági főigazgatóságot is. Fontos, hogy a funkcionális kiszolgálás költségei mértéktartók legyenek, a túlburjánzó adminisztráció ugyanis ránehezedik a szolgáltatásra. Nincs vészhelyzet a KK személyi állományát tekintve, összlétszámát tekintve pedig semmiképp. Többezres munkaerő-állományról van szó, amelynek éves fluktuációja nem okoz problémát.

- Ön szerint kinek állhat érdekében folyamatos nővér- és orvoshiányról beszélni a klinikum kapcsán, miért keltenek effajta híreket?
- Ez akár "megelőző csapás" is lehet a létszám-leépítési félelmek miatt, lehet oka egy-egy konkrét helyen megmutatkozó hiány, de lehet oka a nyári szabadságolásoknál rosszul szervezett, átgondolatlan szabadságoltatás, amely esetleg belső feszültségeket okozhat. A valós foglalkoztatási arányaink ugyanis nem ezt mutatják. Az hatalmas lehetőség, hogy az egészségtudományi kar folyamatosan képezi a diplomás nővéreket. Komoly minőségi munka folyik a szakápolók esetében. Idén az ETK sikeres munkát végzett a beiskolázások terén, jelentős mértékben tudta növelni a beiratkozásokat.

- Milyen konkrét intézkedésekre került eddig sor a költségracionalizás érdekében?
- A működési egyensúly megteremtése elengedhetetlen. A valódi, jelentős üzemszervezési lépést az jelenti majd, ha a 400 ágyas klinika rekonstrukciója befejeződik, de már a kiköltözés folyamatában is adódtak racionalizálási lehetőségek, így negyven kihasználatlan ágyat szüneteltetünk. Ez olyan mutató, amelyhez működtetési költségek is tartoznak. Foglalkozunk az ügyeleti rendszer átalakításának a gondolatával is, azaz, hogy hogyan lehet a működtetést hatékonyabbá tenni. Figyelmet fordítunk a beszerzéseinkre is, célunk, hogy transzparensebbek legyenek. Szigorúan megnézzük, hogy egy-egy szervezetnél mekkorák legyenek a dologi kiadások és emellett kialakítottuk a belső monitoring-rendszerünket is. De fontos, hogy jelenleg az egyetem állami beavatkozás nélkül nem tud kikecmeregni nehéz helyzetéből, ez elsősorban a konszolidációra vonatkozik, amely a 30 napnál régebben lejárt számlákat jelenti. Az idei cél az, hogy félmilliárd forinttal csökkentsük a veszteséget, azaz megállítsuk a veszteségtermelés növekedését.

- Ruzsa Csaba lett az ön helyettese. Mit vár tőle?
- 2010-ben, az egészségügyi pályázatok kapcsán már látszott, hogy az egyetem 2013-ig sokkal több beruházást hajt végre, mint a korábbi években bármikor. A létesítési projektmenedzsment belső szakmai ügyei más praxist kívánnak, másrészt összességében több mint húszmilliárd forintos beruházás-halmazt kell végigmenedzselni (TIOP, Science Building, a rehabilitációs projekt, az onkológiai központot). Ez egy olyan kiemelt feladat, amely másfajta üzemmódot kíván és jelentős gazdasági felelősséget von maga után. Fontos, hogy ennek átlátható, folyamatosan ellenőrzött rendszere legyen. Nyílt pályázatot írtunk ki, várható volt, hogy az EKF-vonal felől is érkezik pályázat. Én is azt várom, hogy erős transzparenciával, állandó kontrollal biztosítsuk, hogy az egyetem felelős gazdálkodóként tudja végigcsinálni a beruházásait.

H. L. B.