A pécsi jogi kar és a pécsi közgáz közös udvarán sűrűn hallani majommakogást. Az egyetemisták körében sok „városi legenda" terjeng a titokzatos majomházról, az udvaron sétálva pedig bárki hallhatja az egyetemi hétköznapokhoz aligha illő hangokat. Felmerül a kérdés: mit keres egy kísérleti majmok lakta létesítmény a Rákóczi úti egyetemi épületek mellett?

A fakultásokon érdeklődő munkatársunknak elmondták: ugyan mindkét kar szívesen használná másra a majomház területét, de eddig nem sikerült más helyet találni a lakóinak.

 

A hallgatók többsége egyébként nem is tudja, milyen fontos munka folyik a nádakkal fedett, rácsos épületben - egy részüket zavarja, hogy nem ők a kari udvar egyeduralkodói, de akadnak olyanok, akik nem is tudnak az állatház létezéséről.

A majomház és a benne élő állatok a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Élettani Intézetéhez tartoznak. Az intézmény igazgatója Dr. Karádi Zoltán professzor elmondta, az állatház fenntartása meglehetősen költséges, a majmok élelmezése kb. 120 ezer forint egy hónapban, emellett a rezsi és a kutatások költségei is jelentős terhet rónak az Intézetre. (Egyes kutatásokra használt gépek óradíja akár több tízezer forintra rúg.)

Az Élettani Intézetben sokrétű kutatásokat végeznek, világviszonylatban is említést érdemelnek a mikroelektrofiziológiai vagy éppen a Pécsi Diagnosztikai Központban az Idegsebészeti Klinikával és a Neurológiai Klinikával együttműködésben folyó funkcionális mágneses rezonancia képalkotási állatkísérletek. Ezek a többek között a diabétesz és az elhízás hátterében álló folyamatok feltárására irányuló vizsgálatok akár gyógyszerkutatási irányba is tendálhatnak a jövőben.

- Ha a kísérletek során kiderül, hogy egy adott agyterület idegsejtjei milyen kémiai anyagra válaszolnak, reményünk nyílhat arra, hogy pl. a táplálkozás és az anyagcsere központi szabályozását kedvező irányba befolyásoljuk - mesélte bizakodóan a professzor.

A kívülről ridegnek tűnő majomház belsejét a makikkal foglalkozók igyekeznek barátságosabbá tenni a kísérleti alanyok számára.

- Az állatkísérletek etikai előírásokat betartva, de saját meggyőződésből is különösen figyelünk az állatokra. Nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy a tartási körülmények és a szociális környezetük a lehető legmegfelelőbbek legyenek. Bár fogságban élnek, 15-20 négyzetméter szabadtéri kifutójuk van, fa elemekkel, hintával, játékokkal tettük otthonosabbá számukra a környezetet. Ha nap, mint nap velük dolgozunk, óhatatlanul is megszeretjük őket, de természetesen a kutatás célját kell elsődlegesen a szemünk előtt tartani. Egy beteg, depressziós alanyon nem lehetne sikeresen végrehajtani a kísérletet - emelte ki Karádi professzor.

A majomkolónia minden egyedének van neve. A családok legfiatalabb tagja a négy hónapos, Mango névre keresztelt majombaba. Ő most az aktuális kedvenc az állatházban - az emberbébikhez hasonlóan plüssállatai is vannak.

Bár az itt élő majmok biztonságosabb és kényelmesebb környezetben élnek, mint vadon élő társaik és a velük való foglalkozás nemes célt szolgál az emberek számára, a kísérletek végeztével sajnos az ő idejük is lejár. A kísérletben tesztelt szerveik a tudomány előrehaladását szolgálják.

Karádi professzor örülne, ha az állatok elhelyezésére megfelelő környezetben, korszerű majomház létesülhetne. Az elmúlt húsz év során több terv is született az állatok áttelepítésére, azonban sem a PTE Botanikus-kertjének közelébe való költöztetésük, sem az Üszögpusztára történő áthelyezésük nem valósult meg, anyagi okok miatt. Reménykeltő ugyanakkor, hogy az egyetem vezetése támogatja a majmok elhelyezésének - mindenki számára megfelelő módon történő - megoldását.

Horváth P.