Mától Szentágothai János nevét viseli a Pécsi Tudományegyetem új kutatóközpontja

Szentágothai János Kossuth-díjas agykutató nevét vette fel a Pécsi Tudományegyetem közelmúltban felépült természettudományi kutatóközpontja hétfőn.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a névadóünnepségen hangsúlyozta: a tudományos központ lehetőséget kínál arra, hogy a tudományban valódi értelmet kapjon az egyetemesség gondolata, kiváló tudósok még kiválóbb tanítványokat neveljenek, és hosszú életű, változásra-változtatásra kész tudományos közösségek jöjjenek létre. "Szentágothai János példája arra biztat mindenkit, aki ezt az épületet birtokba veszi, hogy meglássa a lényeget, megismerje a szolgálatot, kamatoztassa tehetségét, és higgyen a lehetőségekben. Ez ad támaszt a kutatók előtt álló teremtő munkához" - fogalmazott.

Bódis József rektor kiemelte, hogy a társadalom csak tudásalapú társadalomként tud válaszolni a mindennapi életben jelentkező kihívásokra. Mint mondta, a pécsi - más hazai felsőoktatási intézményekkel ellentétben - eddig nem rendelkezett a mostanihoz hasonló szintű kutatóközponttal, ezért a felépítésével több évtizedes hiányt pótoltak. "Szeretnénk a kutatást közelíteni a gazdasági és társadalmi elvárásokhoz, magas színvonalon szolgáltatni, továbbá olyan együttműködéseket kialakítani, amelyekkel különböző tudományterületeken újat tudunk alkotni" - tette hozzá.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere reményének adott hangot, hogy a kutatóközpont dolgozói tevékenységükkel hozzájárulnak a város és az ország gazdaságának erősítéséhez.

Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter, Szentágothai János veje pedig arról szólt, hogy a volt agykutató naplójában élete legfontosabb dolgai között a tudományt csak a harmadik helyre tette: az első a felesége iránti szerelme és szeretete, a második a művészetek élvezete volt, amelyek közé az oktatást is sorolta.

A pécsi egyetem vezetősége az 1994-ben elhunyt Szentágothai János családjának hozzájárulásával döntött arról, hogy a létesítményt a pécsi egyetem jogelődje, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egykori anatómiatanáráról - anatómiai intézetének vezetőjéről - nevezi el, két nappal a volt akadémikus születésének 100. évfordulója előtt. Azért rá esett a választás, mert a tudós a pécsi egyetemen alapozta meg az agyműködéssel kapcsolatos, számára világhírnevet hozó eredményeit. Személye a tudomány hasznosítása, oktatói és iskolateremtő munkája okán nemcsak a PTE orvosi, hanem természettudományi és művészeti karához is közel áll.

Az egyetem mintegy 7 milliárd forintból építtette fel kutatóközpontját, amellyel a természettudományi, orvostudományi, műszaki oktatás és kutatás számos területének fejlesztését célozta meg. A projekt révén kialakított laboratóriumok, kutatóműhelyek felszereltségüket tekintve az európai élvonalba tartoznak, és néhány szakmát tekintve egyedülállóak Magyarországon.

A központban működik Közép-Európa egyik legkorszerűbb virológiai laboratóriuma, valamint egy olyan szuperfelbontású mikroszkóp, amely kétszer akkora felbontásra képes, mint a klasszikus optika törvényszerűségei szerint működő hagyományos mikroszkópok.

A névadóünnepséghez több kísérőrendezvényt szerveztek. Hétfő délelőtt leleplezték Szentágothai János egészalakos bronzszobrát az orvosi kar parkjában. A szobrot Fábos György képzőművész készítette. A talapzat gránitból, míg a szobor bronzból készült, a kettő együttes súlya megközelíti a 800 kilogrammot. A művész életnagyságúra készítette a szobrot, ezért 183 centiméteresre alkotta meg azt, bekalkulálva, hogy a bronz a kiöntés után mintegy 3 centimétert zsugorodik - így lett a szobor éppen 180 centiméter, amilyen magas a Kossuth-díjas agykutató is volt. Szentágothai János az alkotáson karba font kézzel látható, hiszen a tanítványai beszámolója szerint sokszor állt így délcegen a pécsi orvoskar jogelődjének, a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek egykori anatómia tanára, anatómiai intézetvezetője.

Képünkön: Szentágothai János szobra mellett Bódis József, a PTE rektora, Miseta Attila, az orvostudományi kar dékánja és a szobor megalkotója, Fábos György képzőművész látható.

PTE - MTI - Fotó: Csortos Szabolcs