Még titok, hogy mire jutottak a lombikbébi-kutatásokkal a PTE-n, de világszenzációról lehet szó

A Pécsi Tudományegyetem Meddőségi Központjában tavaly elkezdődtek azok a kutatások, amelyek a mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelését hivatottak elősegíteni. A projekt egy 755 millió forintos EU-támogatásból gazdálkodhat, a kutatócsoport által folytatott kísérletek pedig világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű eredményeket hozhatnak. Prof. Dr. Bódis József, a pécsi egyetem rektora szerint - akinek a szakterületéhez tartoznak a sokat ígérő kutatások - az év közepére akár meg is születhetnek az első átütő eredmények.

A cél a mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek vizsgálata. A programban több kutatócsoport mintegy húsz tudósa vesz részt. A vizsgálatoktól nagy áttörést remélnek a Pécsi Tudományegyetem kutatói, különösen Prof. Dr. Bódis József rektor (cikkbeni képünkön).

- A jelenlegi lombikbébi-módszerek alkalmazásával csaknem 100 százalékos biztonsággal elérhető, hogy petesejtet kapjunk. Ha megfelelően alkalmazzuk az eljárást, akkor valahol 80 és 100 százalék közötti esély van arra, hogy embrió alakuljon ki. A probléma az, hogy amikor az embriót visszahelyezzük az anyaméhbe, akkor ez a hatásfok a legjobb klinikákon is leromlik, és mindössze 30-40 százalékos eredményesség érhető el. Azért kezdtük el ezeket a vizsgálatokat, hogy ennek az utolsó fázisnak a rossz hatásfokát fel tudjuk javítani - mondta munkatársunknak az orvos professzor.

A sikeres megtermékenyülés után az embriót általában 3-5 napig még nem helyezik vissza az anyaméhbe, ebben az időszakban tápoldatban vannak.

- A tápoldaton keresztül jutnak oxigénhez és különböző tápanyagokhoz. Mi ebből az oldatból szeretnénk olyan diagnosztikát végezni, ami az embrió életképességére, esetleges anyagcsere- és genetikai problémáira utal.

A kaposvári egyetemmel közös vizsgálatokhoz a holland Twentei Egyetem is csatlakozott, amely egy különleges, úgynevezett chips-technológia alkalmazásával tud segíteni a kutatóknak.

- Az embrió fejlődési rendellenességét rendkívül bonyolult módszerekkel tudjuk csak megállapítani. Ahhoz, hogy ez a mindennapi gyakorlatban is használható legyen, le kell egyszerűsíteni az eljárást. A holland egyetem fő profilja, hogy nanotechnológia alkalmazásával ún. chipet dolgoz ki egy-egy anyagra, paraméterre. Ők azért kapcsolódtak be a projektbe, hogy az általunk megtalált paraméterekből a mindennapi alkalmazásnak megfelelő chipet dolgozzanak ki és lehetőség szerint ez a chip minden lombiklaboratóriumban megtalálható legyen. Így a tápoldat egyetlen cseppjéből meg lehetne állapítani, hogy az embrió egészséges-e vagy sem egy bizonyos betegségre vagy paraméterre nézve.

A szülész-nőgyógyász professzor szerint már vannak kézzelfogható eredmények, ám azokat egyelőre nem kívánják publikussá tenni.

- Van már amiről büszkén beszélhetnénk, ám mivel szabadalmi eljárást indítottunk, még nem közölhetem a nyilvánossággal. Ám, amint megkapjuk a szabadalmi oltalmat, publikálni fogjuk, hogy mire jutottunk.

A kétéves projekt jövőre befejeződik, viszont a Magyar Tudományos Akadémia jóvoltából akadémiai munkacsoport kialakítására kerülhet sor ez év júliusában, ami öt évig biztosítja a kutatások folytatását.

Felső képünk illusztráció.

H. L. B. - Fotók: Dittrich Éva