Mi lesz a PTE-s gyakorlóiskolákkal? Átveszi-e azokat is az állam, és ha igen, hogyan fogja finanszírozni?

Egyelőre még sok a bizonytalanság a felsőoktatási intézmények égisze alatt működő gyakorlóiskolák jövőjét illetően. Csak az idei év végéig ismerik költségvetési keretüket, ám kérdéses, hogy 2013 januárjától hogyan változik meg (ha megváltozik egyáltalán) az intézmények finanszírozása. Ismert, januártól az állam fogja biztosítani az eddig önkormányzati működtetésű iskolákban a pedagógusok bérét, ám azt még nem tudni, hogy ez az egyetemi fenntartású gyakorlóiskolák esetében is így lesz-e.

A gyakorlóiskolák semmiféle értesítést nem kaptak az oktatási államtitkárságtól arra vonatkozóan, hogy a jövőben is a felsőoktatási intézmények maradnak-e a gyakorlók fenntartói és megmarad-e az emelt szintű normatíva. A Pécsi Tudományegyetem fenntartásában négy iskola működik, ebből három a baranyai megyeszékhelyen, egy pedig Szekszárdon, az Illyés Gyula főiskolai kar égisze alatt.

Magasi András, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának igazgatója szerint valóban nagy a zűrzavar a gyakorlók körül a jövőre vonatkozóan.

- Nem tudjuk, hogy januártól hogyan alakul a finanszírozás, a költségvetésünk pedig éves költségvetés, tehát a tanévek átnyúlnak a naptári éven. Azaz a pénznek az első felét elkezdjük az idei költségvetéssel, de nem tudjuk, hogyan alakul majd januártól a finanszírozás.

Az államtitkárság korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gyakorlókban tanító pedagógusok bérét - az önkormányzati iskolákhoz hasonlóan - az állam fogja fizetni, noha az iskolák egyébként az egyetemhez tartoznának továbbra is.

- Erről azonban még nem kaptunk értesítést. Ez egyébként azért is érdekes, mert a gyakorlóiskolák költségvetéséhez a fenntartó egyetem semmit nem tesz hozzá, mert ezek az intézmények egy magasabb, közel kettes szorzójú állami normatívában részesülnek. Ebből fizetünk mindent. Nem tudjuk, hogy ha az állam átvesz bennünket, az jó lesz-e vagy rossz nekünk, azaz megmaradna-e az emelt normatíva. Ha csak a bért fizetné, akkor az azt jelentené, hogy a költségvetésünknek csak a 85 százalékát fizetné (durván), mert a rezsire (fűtés, világítás, stb.) elmenne 15 százalék. Hogy ezt miből fogjuk kapni és honnan, még nem tudjuk. Nem mindegy tehát, hogy mennyit adna az állam. Ha ugyanúgy majdnem dupla normatívát ad, akkor tudnánk finanszírozni a dologi kiadásokat. A Babits Gimnázium éves költségvetése 400 millió forint, tehát éves szinten 60 millió forint az a tétel, amely kockán forog januártól.

Mindenesetre a Babits szempontjából jobb lenne, ha az iskola maradna az egyetem fennhatósága alatt, hiszen az intézmény a közoktatási feladatok mellett felsőoktatási feladatokat is ellát.

- A hallgatók nálunk végzik a tanítási gyakorlatukat. Ez azért jó, mert az egyetem így ellenőrizni tudja a szakmai színvonalat. A nem gyakorlóiskolákban is lehetnek kiváló képességű pedagógusok, csak ha szét vannak szórva az országban száz helyen, akkor az egyetem nem tudja ellenőrizni a nívót, a tanítói munkát, s nem tud egységes követelményrendszert felállítani. A gyakorlóiskolák ezt a fajta szakmai munkát tudják biztosítani, ráadásul a tanszékekkel is megvan a kapcsolat, a folyamatos együttműködés. Mi szeretnénk, ha az egyetem mellett maradnánk - hangsúlyozta az igazgató.

Magasi András hozzátette, hogy a kormányzat illetékesei érzik és látják a problémát, de még nem tudni, hogy milyen megoldást találnak a problémára, „ezért van bennünk némi félelem és aggodalom".

Képünkön a Babits Gimnázium bejárata látható. 

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva