Miseta Attila professzort javasolta rektornak a Pécsi Tudományegyetem szenátusa

Hétfőn tartották a Pécsi Tudományegyetem szenátusának rendkívüli ülését, amelyen a testület negyvenegy tagja volt hivatott dönteni arról, kit javasolnak Bódis József professzor utódjának jövő év július elsejétől a rektori székben. A szavazás a második körben dőlt el Betlehem József és Miseta Attila között, utóbbi javára. 

Zsúfolásig megtelt az egyetem Halasy-Nagy József aulája a rendkívüli szenátusi ülésre. Mint megírtuk, a jelenlegi egyetemvezető, Bódis József mandátuma 2018. június 30-án lejár, ő már nem pályázhatott újból a posztra. A 2018. július 1-jén kezdődő következő rektori ciklus vezetésére négyen nyújtottak be pályázatot: Bachmann Bálint, a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar dékánja, Betlehem József, az Egészségtudományi Kar dékánja, Gábriel Róbert, a Természettudományi Kar vezetője, valamint Miseta Attila, az orvostudományi kar első embere.

Az ülés megkezdése előtt jelentette be Fábián Adrián, a választási bizottság elnöke, hogy Bachmann Bálint írásban visszavonta pályázatát. Indoklásként a professzor azt mondta, hogy a kampány során felmérte támogatottságát, s részvételével nem kívánta befolyásolni a szavazást. Hozzátette, rektorjelölt társai jelentős mértékben átvették programjának nagy részét, ez is közrejátszott visszalépésében.

A rektorjelölteknek a szavazás előtt öt percük volt a bemutatkozásra. Betlehem József professzor az innováció fontosságát hangsúlyozta beszédében, kiemelve az egyetem jelentőségének növelését mind országos, mind nemzetközi szinten. Emellett kiemelte a piacképes diploma jelentőségét, hogy a végzett egyetemisták munkaerő-piaci foglalkoztatottsága növekedjen.

Szintén fontosnak tartotta a vállalkozásfejlesztést, a pécsi Science Park létrehozását, a paksi atomerőmű-fejlesztésekhez való kapcsolódást, kiválósági központok kialakítását és a Klinikai Központ további fejlesztését.

Gábriel Róbert szerint az egyetem nem ugrotta még át az „üvegplafont", nem ütötte még meg a nemzetközi mércét, amit azonban összefogással, az oktatási rendszer fejlesztésével, az elnyert források hatékony felhasználásával és továbbiak elnyerésével el lehet érni.

Miseta Attila a „tradíció és haladás" jelszavával vágott bele mondandójába, amely össze kell tudni egyeztetni a tudomány fejlődését és a hagyományokat, ugyanakkor a konzervativizmusnak nem szabad megakasztania az innovációt. Ő is kitért az oktatói gárda erősítésének és a nyugodt adminisztráció megteremtésének szükségességére.

Beszédében hangsúlyozta, hogy számít rektorjelölt társaira a további munkában, amely által és a - kancelláriával is megvalósítandó - kívánt együttműködéssel komoly eredmények érhetők el.

A rövid szónoklatok után kezdődhetett a titkos szavazás, amelynek lényege, hogy abszolút többséget kellett szereznie annak a jelöltnek, akit végül megválaszt a szenátus. A negyvenegy elektor első körben nem tudott dönteni az aspiránsokról, Betlehem József és Miseta Attila egyaránt 15-15 voksot kapott, míg Gábriel Róbert tizenegyet. Így a szükséges második forduló előbbi két professzor között dőlt el - mint kiderült, 23-18 arányban Miseta Attila javára.

Bódis József regnáló rektor szerint a kampány méltó volt a PTE egyetemhez, a pécsi „egyetemiséghez", míg Miseta Attila röviden megköszönte a neki megszavazott bizalmat, és bízott abban, hogy az egyetem fenntartójának megerősítő döntése után sikerül azokat is meggyőznie, akik nem rá szavaztak a mostani voksoláson.

A rektort az oktatásért felelős miniszter döntését (amennyiben az egyezik a szenátuséval) követően a köztársasági elnök bízza majd meg. 

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva (archív)