Pécsett is lehet ápolói egyetemi diplomát szerezni, egyre több a férfi a szakmában

Számos előnnyel - egyebek mellett az orvosok túlterheltségének csökkenésével és a szakma presztízsének növelésével - járhat a későbbiekben az ápolói mesterképzés tavalyi szeptemberi bevezetése néhány egyetemen. Pécsett jelenleg hetvenkilenc hallgatója van a vadonatúj képzésnek. Más mellett erről is kérdeztük Betlehem József professzort, a pécsi egészségtudományi kar dékánját, az egészségügyért felelős államtitkárság miniszteri biztosát.

- Egyelőre hazánkban is ápolóhiány van, ennek egyik „orvoslására" indult el tavaly három egyetemen a felsőfokú ápolói képzés. Mit lehet tudni erről a Pécsi Tudományegyetem vonatkozásában?

- A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer minőségének javítását és hatékonyabbá tételét hivatott szolgálni az a külföldi példák alapján kialakított egyetemi képzés és majdani új ápolói szerepkör, amit 2017 szeptemberétől hazánkban is bevezettünk. Ez a kiterjesztett ápolói feladatkör 92 országban működik, és a legtöbb európai ország is ezt az irányt kezdi választani.

A hazai egyetemi ápolóképzés megkezdése előtt az országban a képzés folytatására jogosult négy egyetem egészségtudományi karai és szakemberei a képzési programot egyeztették és megállapodtak a mintatantervben, ami alapján a képzés folyhat. Amíg a képzési jogszabály a képzési és kimeneti követelményekkel rendelkezésre áll, addig a szabályszerű és jogszerű egészségügyi tevékenység végzésének a feltételeit az egészségügyi ágazat 2019-ig kell, hogy kialakítsa. A képzési programok kidolgozási folyamatának a szakmai koordinálására a Pécsi Tudományegyetem Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet vezetőjét, dr. Oláh Andrást kérték fel.

- Jelenleg hány hallgatója van a képzésnek Pécsen?

- Jelenleg a pécsi képzésnek 79 aktív hallgatója van, akik szinte kivétel nélkül már komoly többéves ápolói szakmai gyakorlati háttérrel rendelkeznek.

- Hallottunk olyan információit, amely szerint egyre több fiatalember jelentkezik ápolói képzésre, sőt, lassan már többen vannak, mint hölgyek. Igaz ez? Mi lehet az oka annak, hogy egyre népszerűbb a képzés a fiatalok (és a férfiak) körében?

- Az ápolói pálya alapvetően női szakma, ugyanakkor talán a presztízsemelkedést és a jobb megélhetési viszonyokat is mutatja, hogy valóban - ugyan még mindig szerény arányban, de - egyre több férfi is választja ezt a pályát. A mentésben különösen évtizedek óta megfigyelhető a férfi dominancia ápolói vonalon, addig a többi ellátási színtéren ez ma még nem mondható általánosnak.

- Milyen tanulmányi támogatásban részesülnek a képzésben részt vevők?

- A Mihalicza-ösztöndíj a kormány által alapított, pályázat útján elnyerhető képzési ösztöndíj, amelynek célja a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolók és mentőtisztek támogatása a mesterfokozat és az okleveles ápoló szakképzettség megszerzésében. A már zajló képzésekre összesen 179 jelentkezőt vettek fel 2017-ben országosan, akik közülük 111-en adtak be pályázatot Mihalicza-ösztöndíjra. A mesterképzésben tanuló ápolóknak szóló ösztöndíjra 1 milliárd 800 millió forintot fordít a kormány 2018-ban. A képzés első félévében a tanulók akár 640 ezer forintot nyerhetnek el, a második félévtől kezdve pedig - a tanulmányi eredménytől függően - 320 ezer és 640 ezer forint közötti összeg ítélhető meg számukra. Szerencsére a pécsi hallgatók többsége is élt ezzel a komoly ösztönzést jelentő támogatási lehetőséggel.
Mindezek mellett nemcsak a hallgatókat támogatja az ágazat, hanem a munkáltatókat is, akik helyettesítési díjat igényelhetnek beiskolázott munkatársaik után és gyakorlati képzésben mentorálási feladatokat ellátó kollégák is külön díjban részesülhetnek.

- A képzés milyen előnyökkel jár az egész magyar egészségügyi ellátásra nézve?

- Nemrég egy fórumon előadást hallhattunk arról, hogy az OECD két éve indított átfogó vizsgálatot az Európai Unió tagállamaiban azért, hogy felmérje az úgynevezett egészségügyi feladatátadás rendszerét, aminek a bevezetésére mi is készülünk. Az eddig adatok szerint nőtt a betegek elégedettsége és a betegbiztonság, továbbá bizonyos esetekben az ellátórendszer költéshatékonyabban képes működni. Mindezt olyan területeken kívánjuk megvalósítani, ahol a magyar egészségügyi ellátórendszerben legnagyobb az igénybevétel. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a képzés bevezetése növelte az ápolói szakmát választók számát, csökkentette a pályaelhagyó szakdolgozók létszámát és az ápolói migrációt. A kiterjesztett hatáskörű ápolók alkalmazása továbbá mérsékelte az egészségügyi ellátás költségeit és a várakozási időt, ugyanakkor a megkérdezett betegek elégedettsége jelentősen javult.

H. L. B. - Fotó: Kálmándy Ferenc (archív)