Rektori bér a középmezőnyben

- Ön nyílt fórumot kezdeményezett a készülő felsőoktatási törvény kapcsán. Milyen célból tette és mit remél ettől az új keletű kezdeményezéstől?
- Rektori pályázatomban is megfogalmaztam, hogy nagyobb terepet kívánok adni az Egyetem vezetésében, stratégiájának kialakításában, a közösséget érintő döntések kialakításában az egyetemi közvéleménynek, az egyetemi polgároknak. A nyilvánosság a legjobb kontrollja annak, hogy helyes irányba haladunk-e, emellett mintegy előrevetíti az intézmény zökkenőmentes működését is. Éppen ezért a szenátusi üléseken történő részvételt is szorgalmazom és számos csatornát nyitottunk az egyetemi polgárok számára véleményük ismertetésére. A felsőoktatási törvény (Ftv.) koncepciójának rektori fórumon történő közzététele és az egyetemi polgárok véleményének a koncepcióba történő beépítése a fentieket szolgálja. Reményeim szerint a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a koncepcióval kapcsolatos intézményi véleményünk valóban az universitas közvéleményének nézeteit tükrözze és érdekeit szolgálja.

- Ön miként vélekedik - főbb vonalakban - az új koncepcióról?
- A koncepció a minőségi felsőoktatás megteremtését tűzte ki fő céljául, ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen a PTE is a minőséget tűzte zászlajára. A minőség megteremtése érdekében rögzíti az egyetemi és főiskolai karok kritériumait, támogatja a kutatási tevékenységet, kiemelt szerepet biztosít a pedagógusképzésnek. Ezek a célkitűzések egybeesnek a PTE fejlesztésére irányuló tervekkel. Némiképpen bizonytalanságot teremt az a jogalkotási megoldás, hogy a koncepció nyomán megszülető törvény csupán keretszabályozás lesz, és a részletkérdéseket egyelőre ismeretlen tartalmú végrehajtási rendeletek szabályozzák majd. A koncepció alapvetően leszűkíti majd a jelenleg elég tág felsőoktatási piacot, hiszen a magán felsőoktatási intézményeknek állami támogatást csak akkor biztosít, ha állami megrendelést ad nekik bizonyos képzésekre. Ezt állami felsőoktatási intézmény vezetőjeként mindenképpen üdvözlendőnek tartom. A felsőoktatási intézmények finanszírozása egyelőre eléggé körvonalazatlanok, az azonban bizonyos, hogy a kormány szándéka a felelősségteljes és takarékos gazdálkodás felé mutat, így a gazdálkodási autonómiánk bizonyosan csorbul majd.

- Melyek azok az elemek a jelenlegi felsőoktatási struktúrában, amelyeken Ön szerint változtatni kellene?
- A jelenlegi Ftv. legnagyobb hibája, hogy megszületése óta sokszor módosították, ezért gyakran önmagának és más hatályos jogszabályoknak is ellentmond. A törvény nem kellően rugalmas, így nem ad elég mozgásteret a kutatásfejlesztésnek, az új koncepció szerinti minőségi felsőoktatás irányába történő elmozdulási törekvéseknek.

- A tervezet a minőségi(bb) oktatás felé való elmozdulást szorgalmazza. Ez miként valósítható meg? Ehhez meg kell-e szüntetni a pár éve bevezetett Bologna-rendszert?
- A minőségi felsőoktatás megteremtésének számos eszköze lehet, ennek alapját a közoktatás megreformálása, a közoktatás színvonalának emelése teremti meg. Ez a felsőoktatás megreformálásával együtt meg is valósul, hiszen elkészült a közoktatási törvény koncepciója is. A minőséget tudná garantálni a koncepció szerint a felvételhez szükséges két emelt szintű érettségi, az egyetemi karok esetében a minősített oktatók számának meghatározása, az egy oktatóra jutó hallgatói létszám korlátozása. A Bologna rendszer megszüntetésével nem értek egyet, szerencsére azt a koncepció is kimondja, hogy meg kell tartani. A Bologna csak pár éve került bevezetésre, hatását értékelni kell. A koncepció kifejezetten hangsúlyosan szabályozza a rendszer alapkövét jelentő átjárhatóságot.

- Számos civil szervezet - egyebek mellett a Professzorok Batthyány Köre is - egyetért a tervezet szellemével. Állásfoglalásukban kitérnek arra is, hogy a „kétes legitimitású hallgatói képviselet" nyomására fellazult a tanulmányi rend. Mi erről a véleménye?
- A hallgatói képviselet nagyon fontos a felsőoktatási intézmények demokratikus működése szempontjából. Az egyetem a hallgatókért van, az ő jövőjüket szolgálja, nekünk az a dolgunk, hogy felelősségteljes, tájékozott, szakmailag képzett egyéneket adjunk a társadalomnak. A tanulmányi rend nem a hallgatói képviselet miatt "lazult fel", hanem azért, mert a hallgatók alacsonyabb tudással kerülnek ki a középiskolákból, nehezebben állnak helyt a felsőoktatásban, ehhez pedig igenis igazodni kell. A PTE-n jó az együttműködés az EHÖK-kel, rendszeresen gyakorolják egyetértési jogukat a tanulmányi és vizsgaszabályzat, a térítési és juttatási szabályzat módosítása kapcsán, és ez így van rendjén.

- Az elképzelések szerint megváltozna az egyetemek finanszírozási mechanizmusa is. Ez mit jelentene a gyakorlatban? Mekkora mozgástere marad az egyetemeknek gazdasági téren?
- Amint már előbb említettem, a koncepció érintené a felsőoktatási intézmények gazdálkodási autonómiáját, amely azért érzékeny dolog, mert a gazdálkodási autonómia alapvetően megteremti a kutatási, oktatási autonómia kereteit. A koncepció szerint a finanszírozás 70%-át feladatfinanszírozás fogja adni, azonban a mutatószámok, indikátorok nem ismertek, ezért bizonytalan, hogyan fog hatni ránk ez.

- Az elképzelések között az is szerepel, hogy csökkentenék a rektori fizetéseket. Ez mennyiben érintheti a PTE vezetőjét, azaz Önt?
- Tavaly nagy sajtónyilvánosságot kapott a rektorok bére, a rektori béreket nyilvánosságra kellett hozni. A PTE rektorának fizetése már akkor a középmezőnybe tartozott, a Gazdasági Tanács nagyon mértéktartóan tett javaslatot a rektori bérre. Idén nyár óta hatályos az a korlátozás, mely szerint nem lehet több a rektor bére, mint 2 millió forint, de nálunk már akkor sem kellett különösebb korlátozás.

- Végezetül: összességében hogyan látja, mennyi a realitása annak, hogy a tervezetben megfogalmazottak ténylegesen meg is valósulnak?
- A kormány nagyon elszánt a minőségi, ugyanakkor felelősen gazdálkodó, takarékos felsőoktatás megteremtésében. A jogszabályok születésekor kötelező társadalmi és szakmai viták nyilván finomítanak majd a koncepción, de alapelveiben nem fog változni.

Horváth L. Balázs