Szenzációs kísérlet a PTE klinikáján

Mostanság a rezveratrol járja. Ez az anyag az ún. „francia paradoxon” egyik szereplője, amelynek lényege, hogy a kutatóknak feltűnt: a borivó népeknek mintha kevéssé ártana a stressz, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás.

A vörösborban megtalálható rezveratrollal számos vizsgálatot, állatkísérletet végeztek, ám mindezidáig humán adata nem volt a tudománynak, így aztán gyártását elsősorban üzleti megfontolások alapján végezték – végzik világszerte.

Így volt ez egészen a közelmúltig, amikor is Pécsett lefolytatták a világ első humán klinikai vizsgálatát az ígéretes hatóanyaggal.

A Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrumában Dr. Brasnyó Pál (képünkön) vezette a vizsgálatokat.

– Állatkísérletes modellek már igazolták, hogy a cukorbeteg kísérleti állatoknál a rezveratrol javította a vércukorháztartást, és a rendkívül káros, úgynevezett oxidatív stresszt – a „szabadgyökös” károsodásokat – is csökkentette. Tényleg elsők voltunk, mert embereken végzett vizsgálat nem történt eddig – jelenti ki dr. Brasnyó. – Kapszulában kapták a betegek a rezveratrolt, kétszer 5 mg-ot, úgynevezett „kettős vak” placebókontrollal: a betegeink fele kapott hatóanyagot, a másik fele csak hatóanyag nélkülit, ún. placebót szedett. Attól volt „kettős vak”, hogy sem a beteg, sem mi, közvetlen vizsgálóorvosok nem tudtuk, ki mit kapott. Volt egy harmadik csoport a Biokémiai Intézetben, ők adták ki a kapszulákat – viszont ők nem ismerték a betegeket. Így nem befolyásolta semmi sem a vizsgálót, sem a beteget – magyarázza az eljárást dr. Brasnyó Pál, majd hozzáteszi: a betegek egytől egyig kettes típusú cukorbetegek voltak. Ezt időskori cukorbetegségnek is szokták nevezni, de ma már civilizációs betegségként is emlegetik.

Mint minden gyógyszerből, úgy a gyógyhatású készítményből is meg kell találni az optimális dózist. Esetünkben tehát az is fontos tapasztalat, hogy egy relatíve alacsony mennyiség is hatékonynak bizonyult. Ez alátámasztja azt is, hogy a rezveratrol nem csak önmagában mint antioxidáns, hanem mint egy speciális, jelátvitelt befolyásoló molekula is működik.

– Lesz-e folytatása az önök által végzett vizsgálatnak? Vagy az eredmény elvész a nagy semmiben?
– Bizakodom, hogy nem fog elveszni. Ilyenkor jön az, hogy nem csak a molekulát kezdik vizsgálni, hanem azt is, hogyan lehet átalakítani, hatékonyabbá tenni. A miénk egy kiindulási vizsgálat volt, ún. „fázis II vizsgálat”; kisebb betegcsoporton végzett klinikai teszt, aminek célja a hatás, a dózis, és a terápiás profil vizsgálata. Ezt egy nagyobb, ún. „fázis III vizsgálat” követheti, molekulafejlesztéssel párhuzamosan. Mészáros Lászlóval beszéltünk szabadalomról is, ám nagyobb vizsgálatokhoz szélesebb körű szervezésre van szükség. Bonyolultabb az engedélyezési procedúra, hiszen az már gyógyszerforgalmazásig nyúló történet.

Dr. Mészáros László biokémikus a rezveratrol világszerte számon tartott kutatója – és mivel a különlegesen nagy tisztaságú rezveratrolt ő biztosította, egyik főszereplőjévé vált a világ első humán klinikai vizsgálatának.

– A méltán híres, amerikai Mayo Klinika belgyógyászati osztályának vezetője, dr. Breant Bauer szerint a rezveratrol a legjobb dolog, ami az utóbbi években az emberrel történt – foglalja össze a lényeget a neves biokémikus.

– Ki kezdeményezte a klinikai tesztet?
– A pécsiek. Mi csak újra képbe kerültünk, hiszen nyolc évvel ezelőtt Sümegi Balázs professzor, a PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet vezetője hívott fel: adnánk-e neki rezveratrolt egy klinikai vizsgálathoz, amit Wittmann István, a PTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum vezetője által vezetett diabetétesz-kutató csoportjuk szeretne lefolytatni. Kapóra jött ez nekünk is, hiszen régi vágyunk volt humán klinikai adatokhoz jutni. Amit mi annak idején elkezdtünk korábbi munkahelyemen, a Medical College of Georgia-nál, az a szív-prekondicionáló hatás vizsgálata volt. Ez annyit jelent, hogy egy infarktust adott körülmények között a szívvel úgymond el lehet viseltetni. Összehoztunk egy kísérletes modellt patkányszívekkel, és kiderült, ha előetetjük a patkányokat rezveratrollal, akkor a következmények nem olyan drámaiak.

Közben elindult egy másik vizsgálati vonal is a Sinclair-csoportnál. Ez egy, a Harvardon működő biokémikus csapat. Azt találták, hogy két fontos gén is aktiválható a rezveratrollal.

Az egyikről már régóta gyanították, hogy köze lehet ahhoz, ki milyen sokáig és mennyire egészségesen él. Azt figyelték meg, ha ezt a gént aktiválják, akkor tulajdonképpen ugyanazt érhetik el, mint az ún. kalóriamegvonással. Arról pedig már korábban kiderült, hogy az ember egyszerűen egészségesebb lesz tőle; tovább él.

Jelentősen, bizonyos fajokban 70 százalékkal is ki lehet vele tolni az élettartamot.

- Az, hogy a rezveratrol kettes diabéteszben használható, nagyon jó - mondja Mészáros doktor. - De ami a pécsi, immár humánvizsgálatban engem még inkább lelkesít: oxidatív stresszben is működik. Függetlenül attól, hogy a rezvaratrol gyökfogó – vagyis egy molekula képes egy szabadgyököt eliminálni, azaz reakcióba lép és a szabadgyöknek annyi –, mi kiszámoltuk, hogy viszonylag kevés rezveratrol-molekula nagyon-nagyon sok szabadgyököt tud eltüntetni. Tehát nagy valószínűséggel az történik, hogy egy szabadgyök elleni védekezőrendszert aktivál a rezveratrol, nem pedig direkt, mint szabadgyökfogó működik.

- A szabadgyökök a párosítatlan elektronnal rendelkező molekulák. Ami minket izgat, az az ún. oxigén-szabadgyökök. Bizonyos szempontból persze szükség van rájuk. Teszem azt, a májban a méregtelenítési folyamatok során sok ilyen keletkezik, éppen azért, mert a máj nincs felkészülve a vadidegen, ismeretlen anyagok méregtelenítésére. Ezért kidolgozott az evolúció egy módszert: ha szabadgyökkel bombázunk, minden molekulát le lehet bontani, tönkre lehet tenni. Igen ám, de a saját rendszerünket is bombázzuk vele, és ez ott kezd izgalmassá válni, hogy megint előjön ennek kapcsán a környezeti terhelés. Mert a máj mindenre, ami idegen anyag, úgy fog reagálni, hogy több-kevesebb szabadgyököt gyárt. Tehát miközben bizonyos élettani folyamatokhoz kellenek ugyan ezek a szabadgyökök, egyúttal ezek jelenthetik a legnagyobb veszélyt is.

Adott kóros esetekben is előjön ez a probléma, olyannyira, hogy vannak elképzelések, miszerint például az érelmeszesedés is így indul; hogy tulajdonképpen egy kulcsenzim elkezd hibásan működni, és ahelyett, hogy nitrogén-monoxidot gyártana, ami az erek relaxációját indítja be, peroxinitritet fog gyártani – ami viszont egy ártalmas szabadgyök. Normális esetben tele vagyunk ilyen szabadgyökök elleni védekezőrendszerekkel. Van bennünk bőven. Feltehetően százezer évvel ezelőtt elég volt, ma már nem elég - és szerintem ez lesz a rezveratrol egyik legizgalmasabb, jótékony hatása: fokozza a szabadgyök elleni védekezésünk hatékonyságát. 

– Nem túl szép ez így? Az ember egyszer csak talál egy anyagot, ami szinte mindenre megoldás – ha sarkítani akarok: a tengeribetegségtől a tüdőrákig.
– Igen, ez gyanúsan hangzik, de egyre többet beszélünk arról, hogy van egy betegségcsoport, amitől igazán szenvedünk manapság, s úgy hívjuk: degeneratív betegségek. Ide tartozik a rák, az érelmeszesedés és annak fatális következménye, az infarktus, illetve a gyulladásos porcleépülés, az időskori cukorbetegség satöbbi... Persze az érelmeszesedés kezdete és az infarktus között eltelik úgy tíz-tizenöt év. Metabolikus szindrómáról pedig akkor beszélünk, amikor egyszerre több paraméter kezd romlani. Például a cukorszint megemelkedik, inzulinrezisztencia alakul ki, ezzel párhuzamosan a trigliceridszint magas lesz, az RDA-koleszterinszint szintén megugrik, megjelenik a magas vérnyomás. Mind, egy kupacban. Ebből is következik, hogy ezek valahogy összefüggenek egymással.

- Van egy pont, ahol látható az összefüggés: a szabadgyököknél. Az elmúlt 5-10 évben szép lassan kiderült, hogy ezek mögött mindig felfedezhető, hogy valamiképpen a szabadgyök keletkezés-eliminációs aránnyal van baj. Mindig. A rákról már régóta gyanítjuk, hogy elsősorban szabadgyökös történet. Ott ténylegesen a DNS sérül, feltehetően szabadgyökös mechanizmusok által, aminek a következménye egy mutáció, a mutáció következménye pedig a rák kialakulása. Tehát, ha igaz, hogy ezek mögött a szabadgyököket kell keresnünk, akkor igenis elképzelhető, hogy találunk egy olyan szert, ami pont ezt a csúcsmechanizmust javítja.


Képünkön: Dr. Brasnyó Pál, aki a PTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrumában a kutatást vezette.

Mészáros József – Fotó: Dittrich Éva