A hús és a szalámi mellé jó szó is jár a vevőknek Orsós Ferenctől, a békebeli pécsi boltostól

Békebeli boltos. Talán ez a legjobb kifejezés Orsós Ferencre, olyan benyomást kelt a modern hús- és csemegepult mögött, mintha jó háromnegyed évszázaddal korábbról maradt volna ott, valami tévedés folytán.  Pécsett, egy uránvárosi áruházban várja a vevőket a szakember, akinek a darab húsok, szeletelt szalámik mellett mindig akad pár frappáns szava is a betérőkhöz. Nem túlzás, néhányan kifejezetten miatta vesznek egy szép darab szalonnát az üzletben. Értékesítés magas szinten, a régi iskola mentén, korszerű keretek között, ez lehetne a mottója.

Nyilván tanítják a szakiskolákban a kapcsolattartás tudományát, de azért arra egy kicsit születni is kell. Ennek az erénynek a birtokában van Orsós Ferenc, aki eddigi szakmai pályafutása során, apránként, de tonnaszámra adta el a húsárukat a vásárlóknak. Szinte mindig életvidáman kínálva a portékát, úgy, hogy még az is kedvet kapjon egy kis falatozáshoz, akinek éppen nem korog a gyomra.

– A hosszú sor a jobb, vagy ha csak álldogálni kell a munkahelyen?

– Egyértelműen az a kellemesebb, ha jönnek a vásárlók – vágta rá Orsós Ferenc. – Akkor elröpül a munkaidő, nincs unalom. Azért vagyunk itt, hogy fogyjon minden. Meg aztán érkeznek az ismerősök, lehet velük néhány szót váltani.

– Szoktak tanácsot kérni, ízek iránt érdeklődni?

– Hála az égnek igen, gyakran kikérik a véleményemet. Az idők során, amit itt töltöttem, minden terméket jól megismertem, ezért bátran merek bármit javasolni. Hiszen magam is fogyasztója vagyok ezeknek a termékeknek. Az új beszerzéseket rendre megkóstolom, hiszen furcsa lenne, ha nem tudnám, mi kerül a csomagolópapírba.

– Ügyesen kezeli a kést, az tény. Ám, mintha az egyik ujja bánta volna a szeletelést.

– A balos hüvelykujjam egyszer odaveszett. De senki se gyanakodjon üzemi balesetre, otthon, faaprítás közben ért a dolog. Sajnos ennyi veszteséget elszenvedtem, néha érzem a hiányát.

– A közvetlen modora sokakat szokott jobb kedvre deríteni, még egy nehéz nap végén is.

– Felesleges lenne komoran álldogálni a helyemen. De azért nem árt tudni a határt, mit lehet mondani, mert sértődés nem lehet a társalgás vége. Amúgy is gyors párbeszédek ezek, mert haladni kell kiszolgálással is.

– Egy húsos eladót az emberek rendre testes férfinak képzelnek el, kivéve az ellentéteket.

– Ilyen alkat vagyok, rám nem szaladnak fel a kilók. Igaz, lehetnék kövérebb, de rendszeresen futok, amatőrként. A maratoni távot is már teljesítettem, szóval nem szoktam kihízni a ruháimat. 

– Két alkarja mintha kissé kékebb lenne a megszokottnál.

– Akad rajta pár tetoválás. Ezek nekem tetszenek, fontosak számomra, ezért kerültek oda. Ennyi a dolog, semmi több, meg persze a divat is befolyásolt, amikor ezek felkerültek rám. Hátrányom még soha nem volt belőlük, jól megvagyok velük. A kedves vevőim meg már megszokták a dolgot.

Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva