A tangó népszeresűsítésére van, a magyar kultúra támogatására nincs pénz Pécsett

Városunkban, Pécsett, mely az államalapítás korától datált püspöki székhelyként magyar nemzetünk történelmének legfontosabb szervezőközpontjai közé tartozik, ma a hagyományos magyar kultúra mostohagyermekként kezelt, mondhatni megtűrt szelete a mindennapoknak, fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján Barkóczi Csaba, a Fidesz pécsi közgyűlési képviselője. 

- Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a városban működő magyar népzenei és néptáncegyüttesek részére nyújtott rendszeres önkormányzati támogatás jelenleg nulla. Ennél még a mindössze néhány tucat főt számláló legkisebb lélekszámú nemzetiségek önkormányzatai is több pénzből gazdálkodnak. Szerintünk minden nemzeti, etnikai közösség öröksége fontos kulturális érték, ezért is kérdezzük Péterffy Attilától, hogy a város lakosságának 90 százalékát alkotó magyar közösségé miért nem az?

Hozzátette, meggyőződésük, hogy amikor minden évben több millió forintot költünk az argentin hagyományokat erősítő tangóünnepre vagy svájci kulturális napok szervezésére, akkor a magyar népzene, néptánc és népi mesterségek ennél sokkal többet érdemelnének.

Péterffy Attila azonban 2019-ben már az alakuló ülésen beszántotta a pécsi örökségünket őrző bizottságot, mely a Pécsi Értéktárat kezelte, majd rövidesen megálljt parancsolt annak a fejlesztésnek is, amely a régi Természettudományi Múzeum (Szabadság utca 2.) épületében indult el 2019-ben, és amelyben a Magyar Népzene és Néptánc Háza került volna kialakításra kormányzati támogatással.

- Hiába azonban a pécsi baloldal nemzetellenes politikájának rombolása, 2024-ben létre fogjuk hozni az eredeti elképzelést is felülmúló Magyar Folklór Házát, amelyben a magyar népi hagyományokat őrző kulturális közösségek elfoglalhatják majd méltó helyüket városunk kulturális életében - szögezte le.

EQM