A volt pécsi főrendőr, Cserép Attila néha személyesen is üzent a zsiványoknak

Tizenegy évig vezette a pécsi városi rendőrséget dr. Cserép Attila. A ma már nyugdíjas volt főrendőr egyetemen oktat, tankönyvet szerkeszt, mások ügyeit is intézi egy üdülőterületen Harkányban. Szóval nem papucsban, melegítőben lesi a postás érezését, a havi járandóságára várva.  

- Miután 1972-ben beléptem a rendőrség kötelékébe, számos területen megfordultam - futott végig gondolatban a karrierjén Cserép Attila. - Mivel pécsi vagyok, azt hiszem, szülővárosomban bejártam azt a pályát, amire vágytam. Lévén, hogy tanultam, tudtam németül, az idegenrendészet területén is megfordultam a szervezeten belül.

- Amikor első ember lett a városi rendőrség élén, sűrűn lehetett látni rendezvények biztosításánál. Vagyis nem az irodából követte a történéseket.

- Szerettem ott lenni az események közvetlen közelében. Ez egy főnöknek a felelőssége is, mert ha beavatkozásra van szükség, akkor gyakran gyors döntéseket kell hoznia. Én kimentem az éjszakába is a kollégákkal. A rádióforgalmat hallgatva esetenként megelőztem a kivonulókat. Ami némi szakmai tekintélyt biztosított számomra.

- Máskor meg - a hírek szerint - üzent a rossz fiúknak, hogy vegyenek vissza a tempóból.

- Akadt erre példa. Ez is az eszköztár része volt. Meg lehetett találni a kapcsolatot az ismert figurákkal, közvetítők útján a bandák mentén. Akadt olyan eset, amikor balhés ügyben léptem fel, csak a meggyőzés erejével. Sikerült dolgokat elsimítanom, amire jó visszaemlékezni.

- Mégis, egyszer lepergett a szolgálati ideje. A „rutinos motorosnak" érvénytelenné vált a jogosítványa.

- Akadt egy időpillanat, amikor 57 évesen én voltam a legidősebb rendőr a Baranya megyei állományban. Ekkor emelt fővel, a felső korhatár elérésével fejezhettem be a munkát, 2008-ban. Nem panaszkodom, a munkatársaim szépen meg is adták a távozás módját.

- Ettől kezdve aztán jöhettek volna a gondtalan évek.

- Amihez én nem voltam partner! Hiszen az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es eseménysorozat elkezdése előtt, már közbiztonsági tanácsadó lettem a városházán. Emellett a Pécsi Tudományegyetemen, a jogi karon címzetes egyetemi docensként a szabálysértési jogot tanítom. Egy tankönyvet is írtam, szerkesztettem a témával kapcsolatban, amit évente frissíteni kell, mert folyamatosan változnak a regulák. Biztonsági őrök képzéséhez szintén összeállítottam tananyagot.

- Akkor nem marad ideje unatkozni.

- Főleg ha hozzáteszem, Harkányban, kilencvennégy üdülőtulajdonos közös képviselője lettem. A feladatok sorban találtak rám, amit nem is bánok annyira.

- Aki egyszer „zsaru" volt, az örökre az marad?

- Szerintem egyértelműen igen. Szoktam néha olyat álmodni, hogy eligazítást tartok, esetleg éjjel keresnek valami halaszthatatlan dolog miatt. A véremben van ez, ami ellen nincsen orvosság. Ráadásul még sokan fel is ismernek a hétköznapokban, vagyis nem feledhetem az előző életemet.

Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva