Beavatkozó tűzoltó nem lehetett, ezért szóvivő lett Fábián Lilla a katasztrófavédőknél

Már nem zavarja, hogy nőként nem lehetett beavatkozó tűzoltó, de ha bárhol segíteni kell, szívesen ott van Fábián Lilla, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Lapunknak beszélt a mindig kedves és mosolygós hölgy arról, hogyan került kapcsolatba a tűzoltósággal, s milyen volt az első kárhelyszíni bejelentkezése. 

- Miért pont a tűzoltóság?

- Nem mondhatnám, hogy gyerekkorom óta ez volt az álmom, de mindig is a fiúsabb dolgokat szerettem. Olyan 18-19 éves koromban döntöttem el, hogy ezzel szeretnénk foglalkozni. Egyszerűen vonz a veszély, s nagyon szívesen mennék segíteni akkor is, amikor káresethez hívják a tűzoltókat.

- Ha ennyire szereti a veszélyt, miért nem tűzoltó lett?

- Eredetileg beavatkozó tűzoltó szerettem volna lenni, de kiderült, hogy nők csak önkéntesként állhatnának be, hivatásosként „vonulós" tűzoltók csak férfiak lehetnek. Ennek megértettem és el is fogadtam az okait.

- Így jött az, hogy szóvivő lesz?

- Igen. Úgy gondoltam, hogy akkor leszek a legközelebb a szervezethez, ha jelentkezek egy olyan szakra, amely alapján tudok a katasztrófavédelemnél dolgozni, mondjuk, mint hivatali ügyintéző, ezért elvégeztem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi igazgatás szakát, katasztrófavédelmi szakirányon.

- Hogy került végül ide?

- A szakmai gyakorlatomat töltöttem Baranyában, és akkor ismertem meg az előző szóvivőt, dr. Kasza Anettet. Mikor elvégeztem az egyetemet, elkezdtem dolgozni máshol, de ugyanúgy a rendvédelemben. Azon a munkahelyemen körülbelül négy és fél évet töltöttem el. Közben Anettel tartottuk a kapcsolatot, és egyszer felmerült, hogy mi lenne, ha én venném át a helyét itt, mert ő leadja a szolgálatot. Egyből igent mondtam, hiszen a tűzoltó hivatás a szívem csücske.

- Vett már részt bevetésen?

- Igen. Egy hónapja dolgoztam itt, amikor is munka után egy barátnőmmel találkoztam. Csörgött a telefonom, hogy robbanás történt a Király utcában, oda kell mennem. Ekkor nem volt még nagy rutinom ebben, kapkodtam a fejem mindenfelé. A legmeglepőbb az volt, amikor többen odajöttek, hogy élő videóban közvetítenek a közösségi médiában, mondjam el, mi történt. Zavarban voltam nagyon, de visszagondolva már csak nevetek rajta.

- Mik a jövőbeni céljai?

- Szeretnék nagyon jó lenni abban, amit csinálok. Ezt a munkát most nagyon a magaménak érzem, szívesen csinálom. Persze sok idő kell ahhoz, hogy kellő rutint szerezzek, de azt szeretném, hogy ne tudjanak feltenni olyan kérdést, amire nem tudok válaszolni. A katasztrófavédelemnek rengeteg, szerteágazó feladata van, ezért folyamatosan képzem magam, hogy naprakész, hiteles tudással állhassak a kamerák elé.

- Szabadidejében mit csinál szívesen?

- Mindig megyek valamerre, ha valami program van a városban, rendszeresen megjelenek a barátaimmal. Szeretek olvasni, túrázni, és szinte minden sportot kipróbáltam már, ami csak létezik, mert nagyon kíváncsi természet vagyok. Emellett szeretek még otthon kreatívkodni, lakberendezési tárgyakat csinálni, ilyenkor kiélem a művészi hajlamaimat.

Dittrich Zsófia - Fotó: Dittrich Éva