"Burokban nőttem fel"

2009. június 13. szombat 19:58

Több mint tíz esztendeje vezeti a polgármesteri hivatalt és ügyel a törvényesség betartására. A keménységéről és egyben kedvességéről is ismert címzetes főjegyzőt, dr. Papp Juditot ugyan a bűnügyek jogi háttere foglalkoztatta még az egyetemi évek alatt, de nem bánta meg, hogy a közigazgatásban helyezkedett el.

- Jól tudom, hogy a technikai sportokat kedveli?
- Nagyon szeretem az autókat. Más nők a fodrásznál divatlapokat olvasnak, én az autós újságokat. A ralit szeretem leginkább, s bár nincs időm versenyekre járni, a Mecsek rallye prológját azért évről-évre megnézem. Benik Balázs a kedvencem, ő egy Ford Focust vezet, nekem is egy ilyen típusú autóm van. A Forma-1-et szintén szeretem, de az inkább a technikáról szól, a rali ellenben az ügyességről, és arról, hogy a pilóták a fizika törvényeit hogyan erőszakolják meg.

- Van álomautó is?
- Igen, egy 250 lóerős Focus ST, egy erről a gépről készült fénykép a háttérkép a telefonomban. Nemrégiben néhány napra Pécsre is elhozták, a bemutató napjai alatt szinte ki sem szálltam belőle...

- Milyen zene szól a kocsiban?
- A rapet és a rockot szeretem. Kedvenceim között ott a Bëlga, a Hooligans, az EDDA, de szeretem a Quimbyt is. No, azért ez nem azt jelenti, hogy komolyzenét nem hallgatnék, hiszen zenei általános iskolába jártam, így például Kodály Zoltán Budavári Te Deum műve rengeteg emléket felidéz - de az igazi kikapcsolódást azért a könnyűzene adja.
- Akár a Bëlga koncertjén is talákozhatunk Önnel?
- Kicsit furcsa lenne, ha én ott megjelennék, de dedikált CD-t kapok a fiúktól fiatalabb ismerőseim közvetítésével. Talán azért szeretem őket, mert azt mondják, amit gondolnak, nem a kétszínűség beszél belőlük, kicsit őrültek is valahol, de pont az vonzó bennük, hogy nem átlagosak.

- Miért a jogi pályát választotta?
- Már az általános iskolában is tudatosan erre készültem. Emiatt mentem a Nagy Lajos Gimnáziumba is, hisz abban az iskolában akkoriban is tanulhattam latinul. Édesapám bűnügyi területen dolgozott a rendőrségnél, engem is a büntetőjog érdekelt igazán, később, az egyetemen is kriminalisztikával foglalkoztam és boncolásokra is átjártam az orvosi karra. Mégsem maradtam ezen a vonalon, másképpen alakultak a dolgok: az egyetem után ugyanis rögtön állást kaptam a városi tanácsnál, gyámügyi ügyintézőként dolgoztam. Semmit nem bántam meg, kitűnő vezetőim voltak, nagyon sokat tanultam tőlük. A közigazgatásban dolgozni nagyon izgalmas: rengeteg emberrel és ügytípussal találkozunk. Minden nap más és más. Ez a munka felnyitotta a szemem, hisz burokban nőttem fel, mindent megkaptam a szülőktől, ami a tanuláshoz kellett. Édesapám pedig arra nevelt, hogy nőként is el kell követnem mindent annak érdekében, hogy függetlenként is megálljam a helyem.


- A keménysége, határozottsága a magánéletére is rányomja a bélyegét?

- Igen. Sokszor a családommal szemben is túlságosan kemény vagyok, amit az édesanyám gyakran szóvá is tesz. Otthon ő az igazi anyacsászárnő, kíméletlenül kritikus velem szemben, de ez jó, mert kicsit visszafog. Ugyan női vezetőként igyekszem a kedvességemet megőrizni, de azt nagyon nem szeretem, ha a dolgok lassan mennek. Én ugyan hirtelen haragú vagyok, addig viszont soha nem jutnék el, hogy a kollégáimmal szemben felemeljem a hangom. Próbálom a stílusomat is kordában tartani. Elváltam, s bár ez nem volt összefüggésben a munkámmal, azt hiszem, a karrieremet nem lehetett volna összeegyeztetni a normális családi élettel. Nincs gyermekem, az én életem így alakult, én ezt elfogadtam. Ellenben van hat keresztgyermekem, a legkisebb egy súlyos beteg apróság, ő az én liblingem, kedvencem - vele, velük töltöm legszívesebben a szabadidőmet.

- Nem tart attól, hogy távoznia kell a posztjáról?
- Ez mindig benne a van pakliban. Ez az adott településen mindig attól függ, hogy a polgármester mennyiben tud együttműködni a jegyzővel, milyen munkakapcsolata alakul ki vele. Nekem eddig szerencsém volt, mert elfogadtak a városvezetők. Én mindig úgy gondolkodtam, hogyha korrekten viselkedem valakivel, akkor az megtérül, soha senkinek nem ígértem meg olyasmit, amelyet nem tudtam teljesíteni. Páva Zsolt polgármester megerősített abban, hogy számít a munkámra.

Kép és szöveg: B. M.